A vegánok száma évről-évre rohamosan nő. Ám globálisan nézve még mindig csak a társadalom kb 1%-át teszik ki, és eltérő lehet, hogy ki, hogyan szemléli a veganizmust. Éppen ezért a becslések is csak óvatosak ebben a témában, de már évek óta van egy szám, ami közel lehet a valósághoz – olvasható a Prove oldalán.
A vegán kifejezést Donald Watson, a Vegán Társaság (Vegan Society) alapítója hozta létre 1944-ben. Kezdetben ezt a meghatározást a tejterméket nem fogyasztó vegetáriánusokra használták. 1951-ben azonban a Vegán Társaság a veganizmust már az állatok kizsákmányolása nélküli életmódként írta le.
A veganizmus egy olyan filozófia, amely elutasítja az állatok áruként történő felhasználását.
A vegánok pontos számát meghatározni nem könnyű feladat, hiszen sok ember egy kategóriába sorolja a vegánokat, a növényi étrendet követőket, sőt még a vegetáriánusokat is. A vegetáriánusok és vegánok száma a világ népességének körülbelül 8%-át teszik ki, viszont a vegánokra nézve ez az érték jóval 1% alá esik. Kontinensekre levetítve ez az érték azonban nagy kilengéseket mutat.
A világ legfejlettebb országaiban a vegánok a népesség 2-8%-át alkotják, míg a fejlődő országokban ez az érték kevesebb, mint 0,1%.
A vegánok száma az utóbbi évtizedben elképesztő növekedésnek indult. A legnagyobb arányban a következő országokban találhatóak meg:
- Izrael – 5 százalék
- Svédország – 4 százalék
- Japán – 2,7 százalék
- Lengyelország – 1,6 százalék
- Egyesült Államok – 1,5 százalék
- Egyesült Királyság – 1,1 százalék
- Németország – 1 százalék
- Olaszország – 0,6 százalék
- Finnország – 0,5 százalék
- Spanyolország – 0,1 százalék
2014 és 2018 között az Amerikai Egyesült Államokban a vegánok száma 4 millióról 20 millióra nőtt. Ez 600%-os növekedést jelent.
Egy másik felmérés arra kereste a választ, hogy mely városok éttermei rendelkeznek a legszélesebb vegán választékkal. Az első helyre az írországi Dublin került, azonban a listán szerepelnek olyan városok is, ahol a vegán népesség nem kiemelkedően magas. Ide tartozik Hollandia és Görögország fővárosa is, Amszterdam és Athén.
Arra is keresték már a választ, hogy a vegánokat mi motiválta arra, hogy elhagyják az állati termékeket. Több opciót is kiválaszthattak. A válaszadók nagy százaléka az egészségügyi okok mellett az állat- és környezetvédelmet jelölte meg indoklásként. Ebből is látszik, hogy bár a veganizmus alapvetően egy állatjogi mozgalom, nagyon sok ember egészségügyi- és környezetvédelmi okok miatt dönt a növényi étrend mellett.
Ugyanakkor még így sem biztos, hogy vegánnak nevezhető, ha más módokon állatokat használ (cirkuszba jár, állatkísérletes terméket használ vagy bőrcipőt hord) ezért is olyan nehéz meghatározni a vegánok pontos számát.
- 15 év alattiak – 10 százalék
- 16-24 – 52 százalék
- 25-34 – 26 százalék
- 35-44 – 8 százalék
- 45-54 – 3 százalék
- 55 év felettiek – 1 százalék
Mint a statisztika is mutatja, legtöbb ember fiatal felnőttként döntött az életmódváltás mellett. A vegánok több, mint fele 16 és 24 éves kor között hagyta el az állati termékeket. A „vegánná válás átlagéletkora” így 24 évre jött ki.
Annak ellenére, hogy a legtöbb ember 16 és 24 éves kora között váltott, a legtöbb vegánt a 30-49-es korosztályban találjuk.
A vegánok között jóval több nő van, mint férfi. Az Egyesült Államokban például egy 11.000 vegán bevonásával készült kérdőívre válaszolóknak 76%-a nő volt. Ez azt jelenti, hogy 4 vegán közül átlagosan csak egy a férfi.
A statisztikák azt mutatják az alacsonyabb jövedelműek között több vegánt találunk, mint a gazdagabbak körében. Az átlagjövedelem alatt kereső társadalmi rétegek között található a legtöbb vegán.
Ez a statisztika is bebizonyítja, hogy a vegán étrend lehet kifejezetten olcsó, sőt még olcsóbb is, mint a mindenevők étrendje. A különböző gabonafélék, hüvelyesek, gyümölcsök és zöldségek ára a legtöbb esetben alacsonyabb a húsfélék és tejtermékek áránál.
