Remekműveket alkot a pannonhalmi hegedűkészítő

Akár egy évig is készül egy hangszer.

Tassy András eddig harmincöt hegedűt készített pannonhalmi otthona műhelyében és elmondása szerint a profinak is kell három-négy hónap egy hegedű megszületéséhez, neki, aki nyugdíjasként, hobbiból alkot, akár egy évnél is több – mesélte el a Kisalföldnek.

A hegedűkészítés összetett feladat. A fát könnyű elrontani, csak elvenni lehet belőle, utána kijavítani, hozzátoldani már bajos. A fa megmunkálása precizitást igényel, nagyfokú koncentrálást. A hát juharfa, jávor, lehetőleg gyönyörű csíkos legyen. A tetőhöz több száz éves, szabályos, sűrű erezetű lucfenyő szükséges, ilyet már kevés helyen lehet találni. Minél jobb minőségű a hangszerfa, annál drágább

– avatott be a részletekbe a hegedűkészítő.

Tassy András általában nem eladásra szánja, így összeget sem mond, hogy mennyiért megvehető. A népes családon belül kelnek el a hangszerek. Egy csellót is csinált már az unokahúgának. Mérnöki érdeklődéséből fakadóan a kilencvenes években, talán a világon elsőként számítógépes végeselemes módszerrel elkészítette a hegedű szilárdsági és rezgési vizsgálatát, részletesen elemezve a hangszer terhelési és viselkedési állapotát.

András a lapnak elmesélte azt is, hogy  tudása gyarapításáért ötvenévesen, két diplomával beült az iskolapadba, megszerezte a hangszerész szakmunkás-bizonyítványt. Évente 8–10 hegedűkészítő végez ott, persze nagy a lemorzsolódás. A szakma kihalófélben van, ugyanis nagy a konkurencia; a nagyüzemi, gépi termelés ezt a szép hivatást is megfojthatja.

A soproni zeneiskolában kaptam kézhez az első hegedűmet, aztán apámtól egy Josef Klotz jelzésűt örököltem. Tanáromnál, Horváth Mihálynál, aki saját készítésű hegedűin játszott, láttam, akár otthon is megalkotható egy ilyen hangszer. Pályaválasztásom másfelé vitt, mérnök lettem, gépgyártás-technológus, járművek tervezésében vettem részt. Jóval később jött az ötlet, hogy én is készíthetnék egy hegedűt

– mesélte a nyugdíjas mérnök.

Tassy András nemzetközi kiállításokon vett részt, és több díjat is kapott, talán egy erdélyi verseny harmadik helyére a legbüszkébb. Hegedűi megtalálhatók az egész világban Japántól Németországig. A rokonságban számos zenész van, sógora a luganói rádiózenekar – olykor Fischer Iván meghívására a Budapesti Fesztiválzenekar – koncertmestere is. Nemrégiben felkereste az a cigányprímás, aki harminc éve rendelt tőle egy hangszert, és elmesélte neki, hogy azóta bejárta vele a világot. Jó érzés arra gondolnia, hogy Nagy Ivett művésznő két évtizede játszik a hegedűjén, említi még.

Kapcsolódó
Kiselejtezett fegyvereket alakít át hangszerré a szobrászművész
A rombolás eszközeit az alkotás eszközeivé alakítja át.