Otthon készült

Bonbon készül a Tisza-tó gyümölcséből

Az Egy csepp Tisza-tó egy kézműves édesség, és a folyó vizében élő és termő sulyom adja meg a töltelék alapját. Hosszú, kísérletezgetésekkel teli út vezetett a kesernyés sulyom termésétől a desszertig, amelyről a csokoládé megálmodója mesélt.

Szabó István az Egy csepp Tisza-tó sulyomkrémmel töltött bonbonok megálmodója, készítője és forgalmazója, aki a kezdetekkel kapcsolatban egészen a gyerekkoráig „utazott vissza”.

Ekkor még nem volt Tisza-tó, hanem a Tiszának egy holtága folyt el Abádszalók határában és gyerekként a szüleim, nagyszüleim oda küldtek a libákkal, kacsákkal a szárnyasokat etetni, fürdetni. Július környékén pedig nagyanyám mondta nekem, hogy érik most a sulyom, bontsátok, egyétek, mert mi is ettük.

István hozzátette, hogy azért azt a tanácsot is vitték magukkal, hogy bele ne lépjenek, mert nagyon csúnya sebeket tud csinálni a sulyom szúrós végződése.

Ráadásul – ahogy arról István nagymamája mesélt anno – a sulyom az ő gyermekkorában egyfajta kiegészítő csemege is volt, a szegényember gesztenyéjének is nevezhető, hiszen hasonló formában kellett elkészíteni, mint a szelídgesztenyét.

Nem véletlenül hívták ezt a növényt vízidiónak, vízigesztenyének. Régen gyűjtötték és hazavitték. Főzés után kinyomták belőle a magot és úgy hasznosították, ha pedig sütötték, akkor ugyan úgy jártak el, mint a gesztenyénél és a sulyom magja is a sütés hatására karamellizálódott és finom csemege lett belőle.

Az 1950-es, 60-as évekre a sulyom, mint csemege lassan eltűnt a konyhákból és bár a Kiskörei Erőmű építésekor, a Tisza-tó keletkezésekor a terület növényvilágát tarra vágták, így a sulyom is erre a sorsra jutott, de teljesen nem tűnt el, hiszen a termésekből szép lassan újra elterjedt a tó területén.

Amikor egyre népszerűbb lett a Tisza-tó, és a turizmus fejlődésnek indult, a sulyom kizárólag negatív színben tűnt fel, hiszen a termése szúrós és igencsak fájdalmas, ha belelépünk. Érkeztek is a panaszok rendesen. Mindig is vendéglátásban dolgoztam, én üzemeltettem az első melegkonyhás helyiséget a tónál, később pedig turizmusirányítással foglalkoztam, és el is kezdtük keresni a megoldást, hogy csökkentsük a sulyom okozta problémát

– emlékezett vissza István.

A sulyom nagyon gyorsan el tud terjedni, ha nem szabályoznák a növekedését, akár a Tisza-tó teljes területét belepné. A növény kezdetben az iszapban gyökerezik, majd levélrózsájának kifejlődése után úszó hínárrá válik. Ezt szokták ritkítani a Tisza-tónál, de mivel védett növényről van szó, szigorú szabályozással lehet csak hozzányúlni. A gyérítés nem haladhatja meg a teljes populáció 49 százalékát.

István elmesélte, hogy a sulyomkrémmel töltött csokoládéhoz vagy a sulyomízesítésű sörhöz vezető út egyik legfontosabb állomása az volt, mikor az egyik vendégtől megkérdezte, hogy mi az, amit ha tíz év után újra látna, akkor a Tisza-tó jutna róla az eszébe.

Ekkor a hölgy elővette a táskájából a sulyom termését, és egy egészen más megközelítésből kezdett el róla mesélni. Mivel művésztanár volt, őt a forma, a termés egyedisége, szépsége, mint a természet csodálatos alkotása ragadta meg. Egy általunk már-már a szemét kategóriába sorolt növényi részt felemelt egy egészen más magasságba. Ekkor mondhatjuk, hogy felnyílt a szemem és rájöttem, hogy egy alapvetően értékes dolgot taszítottunk egy rosszabb minőségi kategóriába

– ecsetelte István hozzátéve, hogy így került 2013-ban a szemétből ismét az asztalra a sulyom.

István már szakácsszemmel kezdte el vizsgálni, hogy mit lehet vele kezdeni. Először is, mivel védett növényről van szó, engedélyköteles a termésének a gyűjtése, mikor ezt sikerült megszerezni, kezdődhetett a kísérletezgetés. István elmondta, hogy először a logó született meg, de még nem volt hozzá termék. A következő évben már idejében meglett az engedély 100 kiló sulyomtermés gyűjtéséhez, így még a puhább héjjú állapotában össze is szedték a mázsányi termést.

Nekem egyértelműen a zöld dióhoz hasonlított a sulyom, és mivel nálunk készült zöld dióból befőtt, itt is ezen az úton indultunk el. Hat hónap után kinyitottam egyet, és kiderült, hogy míg a zöld dió szivacsos szerkezetéből adódóan befelé szívja a cukorszirupot, addig a sulyom vízinövényként eleve tele van vízzel és a külső közeget taszítja. Így egy kesernyés, ehetetlen végeredmény született. Ott ültem 70 kiló ilyen befőtt mellett és kerestem a megoldást. Szakácsoknál van egy mondás, hogy ami nem megy darabosan, azt próbáld meg pürésítve.

István végül kitalálta azt is, hogy az almalé édessége és savassága segíthet a végeredményben, így ledarálta a befőttet és felfőzte almalével és kerültek bele fűszerek is. Így végül lett 150 liternyi sulyomdzsem, ami már ízletesebb volt, de még mindig nem tökéletes.

Gondolkodtam, hogy mihez lehetne ezt hozzáadni, amihez jól állna ez a fanyar, kesernyés ízvilág és ekkor jött az ötlet, hogy ez bizony a csokoládé lesz. Így született meg a sulyomkrémmel töltött bonbon ötlete. Egy cukrász ismerősöm segített beszerezni a tökéletes csokialapanyagot, így 2015 év végén már a gyártási engedélyt is megkaptam és a terv az volt, hogy a vendégházunkban kínáljuk, áruljuk majd a látogatóinknak, de hamar kiderült, hogy több van a történetben.

István kifejtette, hogy mivel a Tisza-tóhoz nem kapcsolódott addig konkrét termék, így született meg az Egy csepp Tisza-tó, ami hamar népszerűvé vált, nyári időszakban már 16 viszonteladóhoz kerülnek a bon-bonok és már szinte minden tókörnyéki településen vásárolható a termék. Az édességet követte a sulyompárlat, majd a sulyom ízesítésű sör, ami a keserény ízvilág miatt jó párosítás.

Folyamatosan jár az agyam, nem állt még le a gépezet, tervezési fázisban van egy újabb, sulyommal ízesített termék, de egyelőre többet nem szeretnék erről elárulni

– mondta el Szabó István.

És ha már édesség, akkor azt vajon tudják-e, hogy valóban csokinak számít a fehér csokoládé? Itt pedig egy fantasztikus karamellkrém receptről írtunk, a túrós csuszás csokiról, amit egy kanizsai cukrász készített, itt találja a cikket.

Kapcsolódó
Világversenyen díjazták a balatonlellei bonbont
A londoni Great Taste világversenyen kapott csillagos minősítés Földes Csilla mézes-gyömbéres és kajszibarack pálinkás kézműves bonbonja.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik