Otthon készült

5 jel, amikor ki kell dobni a savanyúságot

Wikimedia Commons
Wikimedia Commons
Gondos eltevésnél is adódhatnak problémák.

A tél végére a kamrában már hónapok óta állnak az eltett savanyúságok és fermentált zöldségek. Ilyenkor érdemes alaposan átvizsgálni a készleteket, mert a hőmérséklet-ingadozás, a nem tökéletes zárás vagy a páratartalom változása minőségromláshoz vezethet.

Miért különösen fontos az ellenőrzés?

A tejsavas erjesztéssel készült élelmiszereknél, például a savanyú káposztánál, a csalamádénál vagy a kovászos uborkánál az erjedés során képződő savas közeg gátolja a kórokozók többségének szaporodását. Ehhez azonban megfelelő sóarányra, tiszta eszközökre és levegőtől elzárt környezetre van szükség.

Ha az erjedés nem zajlott le megfelelően – például túl kevés sót használtunk, vagy a zöldségek nem maradtak teljesen a lé alatt -, a romlás kockázata nő. Ezért fontos a tél végi átvizsgálás – írja az Agroinform.

Mire figyeljünk? Öt ellenőrzési szempont

  1. Szag: A jól sikerült savanyúság illata jellegzetesen savanykás, friss. A kellemetlen, rothadó vagy vegyszeres szag egyértelmű figyelmeztető jel.
  2. Szín: Az erjedés során természetes színváltozás előfordulhat, de a szürkés, fekete vagy szokatlanul elszíneződött zöldség már romlásra utalhat.
  3. Felület: A fehér, vékony élesztőhártya (kahm-élesztő) nem feltétlenül veszélyes, de a zöld, kék, fekete vagy sárgás penész esetén az egész üveg tartalmát ki kell dobni.
  4. Állag: A túlzottan pépes, nyúlós vagy ragacsos állag nem kívánatos. A megfelelően fermentált zöldség rugalmas, de nem esik szét.
  5. Íz: Ha minden rendben lévőnek tűnik, de az íz szokatlanul keserű vagy kellemetlen, inkább ne kockáztassunk.

Így előzzük meg a problémát

A fermentált élelmiszereket hűvös (10-15 °C), sötét helyen célszerű tárolni. Fontos, hogy a zöldségek teljesen a lé alatt maradjanak, és az üvegek fedői sértetlenek legyenek. A tiszta eszközök és a megfelelő, általában 2-3 százalékos sóarány alapfeltétel.

A rendszeres ellenőrzés csökkenti annak esélyét, hogy romlott étel kerüljön az asztalra.

Mit tegyünk a kidobandó savanyúsággal?

Ha a romlott savanyúság nem tartalmaz mesterséges adalékanyagokat, és sótartalma sem túlzott, komposztálható. Így a szerves anyag visszakerülhet a talajba.

Korábban írtunk már az egész évben készíthető hordós savanyúságról, 3 okról, ami miatt bebarnulhat a csalamádé és arról, hogy miért ne öntsük ki a savanyúság levét.

Kapcsolódó
Dunsztolás lépésről lépésre: a befőttek és savanyúságok titka
A sikeres befőzés kulcsa a megfelelő dunsztolás.
Olvasói sztorik