Virágzó vidékünk
Jászivány, 2012. június 18.
Egy gombász nyári szarvasgombákat (Tuber aestivum) tart a kezében a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. jásziványi tölgyesében. A 44 hektáros területet bérlõ cég munkatársai megkezdték a zömmel nyugat-európai piacra szánt, kilónként 40-200 euró értékû nyári szarvasgomba gyûjtését.
MTI Fotó: Bugány János

Jönnek a szarvasgomba-erdők! Száz éven át ontják majd a milliókat

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2016. 02. 14. 13:04

Aki türelmes, annak megéri: tíz év múlva fordul termőre a terület.
Korábban a témában:

A szakma és az agrárkormányzat szerint nagy lehetőségek rejlenek a szarvasgomba termesztésben. Ezek kiaknázását segíti a most futó uniós pénzügyi ciklushoz kapcsolódó Vidékfejlesztési Program. A gazdák lehetőséget kapnak arra, hogy a hagyományos fatelepítés mellett szarvasgombát is termeszthessenek erdejükben.

Felsõszentmárton, 2013. január 16.
Téli szarvasgombák (Tuber brumale) Õze István szarvasgombász felsõszentmártoni otthonában 2013. január 16-án.
MTI Fotó: Kovács Attila
Fotó: MTI

A pályázatot várhatóan csak márciusban írják ki, de azt már tudni lehet, hogy a faültetést segítő, hektáronkénti 2013 euró mellett kiegészítő támogatásként maximum 3225 euró igényelhető szarvasgomba fonalakkal kezelt csemeték ültetésére – írta a hirado.hu.

Makkot is bevehetnek

Ebből az összegből pontosan 532 ilyen szarvasgomba fonalakkal beoltott facsemete ültethető el hektáronként, de aki igazán bőséges szarvasgomba-termésben gondolkodik, annak „szarvasgomba spóraszuszpenzióval” kezelt makkokat is érdemes ültetnie – mondta el a Ulrich József, a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének elnöke.

Fotó: MTI
Fotó: MTI

Évi 2 millió forint haszon hektáronként

A költség félmillió forint hektáronként, az eredménye viszont messze meghaladja a befektetést. A frissen telepített szarvasgombás erdő csak tíz év múlva fordul termőre, onnantól kezdve viszont 80-100 évig, nemzedékeken át biztos bevételi forrásként szolgál. Az egyesületi elnök szerint az éves haszon elérheti a kétmillió forintot hektáronként, ami messze felülmúlja a hagyományos mezőgazdasági kultúrák jövedelmezőségét.

Jászkisér, 2009. június 17.
Kiss Imre gombagyûjtõ szarvasgombát szed Jászkisér határában, a 160 hektáros Tomi-erdõben. Az erdõt kezelõ Nagykunsági Erdõ és Fafeldolgozó (NEFAG) Zrt. szerzõdést kötött a vállalkozóval a szarvasgomba begyûjtésére.
MTI Fotó: Mészáros János
Fotó: MTI

Árak az egekben

Mindez a szarvasgomba közismerten magas árának köszönhető, ami a nyár folyamán egyre emelkedik. A gombaszezon június 15-én kezdődik, ekkor egy kiló szarvasgombáért nagyjából 20-40 eurót adnak. Nyár végére, ősz elejére érik el a termőtestek a legjobb minőséget, legfinomabb ízt. Ennek kilójáért akár 200-300 eurót is adnak a piacon.

Az országos egyesületnek 27 tagja van, akik összesen nagyjából 100 hektáron gazdálkodnak. A természetes élőhelyekről országosan nagyjából 20 tonnát gyűjtenek évente. A gombák 90-95 százalékát exportálják, főként Olaszországba, bár egyre több magyar étterem is vevő az ínyenc fogásra.

Természetes élőhelyeiről – Vértes, Bakony, Jászság, Ormánság – lassan eltűnik, mivel igen sokan keresik, így a jövő az erre a célra telepített erdőké – emelte ki Ulrich József. A szarvasgombának árnyék kell és nedves, morzsalékos talaj, így a korszerű erdőgazdaságokban öntözőrendszereket is telepítenek a tökéletes termés érdekében.

Kutyák szedik a termést

A gombaszedésre korábban sertéseket alkalmaztak, de ez több szempontból is előnytelen, mivel a sertés hamar hatalmasra nő, nehezen szállítható, ráadásul szereti a gombát, így konkrétan a szájából kell kiszedni a termést.

Jászivány, 2012. június 18.
Bagi István Mokka nevû, keresõmunkára kiképzett labrador kutyájával kutat nyári szarvasgomba (Tuber aestivum) után a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. jásziványi tölgyesében. A 44 hektáros területet bérlõ cég munkatársai megkezdték a zömmel nyugat-európai piacra szánt, kilónként 40-200 euró értékû nyári szarvasgomba gyûjtését.
MTI Fotó: Bugány János
Fotó: MTI

Ma már kizárólag kutyákat használnak erre a célra, leggyakrabban labradorokat, vizslákat, de keverékekkel is dolgoznak. Lényeg, hogy a kutya szeresse a munkát, örömet okozzon neki a kutatás – mondta el a szakember.

vissza a címlapra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.