Virágzó vidékünk

Előbújtak az ürgék, várják a szalakótákat, jeladót kapott a nagy lilik

Megpezsdült a természet, az állatvilág mozgása is a tavaszt jelzi.
Korábban a témában:

A Körös-Maros Nemzeti Parkban az utóbbi tíz év során folyamatosan nőtt a fészkelő szalakóták száma, köszönhető ez elsősorban a kihelyezett mesterséges költőládáknak. A szalakóták ugyanis eredetileg az öreg, odvas fákban költöttek, de ma már nagyon kevés ilyen fa van a határban, ezért van szükség mesterséges odúkra. Ezeket újították fel az elmúlt hetekben a szakemberek – olvasható a nemzeti park weboldalán.

Fotó: Wikimedia Commons

Még Afrikában vannak a jeladós szalakóták

A nemzeti parkban a legtöbb szalakóta Cserebökényben költ. Számuk 2006-ban – amikor az első költőládákat kihelyezték – még csupán 22 pár volt, tavaly azonban már meghaladta a 100-at. A Dél-Afrikában telelő szalakótákat – amelyek április végén, május elején térnek vissza – jó állapotban lévő költőládák fogadják majd. Bízunk benne, hogy az állomány az elkövetkező években tovább növekszik. A két magyar jeladós szalakóta közül az egyik néhány napja Namíbiában, a másik pedig Botswanában tartózkodott.

Fotó: Wikimedia Commons
Fotó: Wikimedia Commons

Ébredeznek hosszú téli álmukból az ürgék

Ugyancsak a Körös-Maros Nemzeti Parkból származik a hír: ottani élőhelyükön, Kígyósi-pusztán felébredtek téli álmukból és előbújtak földalatti üregeikből az ürgék. Ezek a kedves állatok valaha nagyon gyakoriak voltak az alföldi tájakon, de kizárólag a rövidfüvű legelőkön, ahonnan az 1990-es évek elejére gyakorlatilag teljesen eltűntek.

Fotó: Wikimedia Commons

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai néhány évvel ezelőtt a szegedi repülőtéren befogott ürgékből 200 példányt visszatelepítettekKígyósi-puszta egy olyan legelőjére, ahol a juhtartás megoldott. Az akció sikeresnek bizonyult, az ürgepopuláció szépen növekedésnek indult.

Fotó: Wikimedia Commons
Fotó: Wikimedia Commons

Az ürgék nagyon hosszú téli álmot alszanak, főleg a hímek, amelyek már szeptember első napjaiban bevackolják magukat földalatti járataikba. Egy hónap múlva a nőstények és a fiatal egyedek is követik őket, s a hosszú téli álom után általában csak márciusban bújnak elő.

Lily névre keresztelték a jeladós nagy liliket

Úgynevezett vetőcsöves hálóval fogtak be 5 nyári ludat és 1 nagy liliket a Kiskunsági Nemzeti Park törzsterületén, a fülöpszállási Kelemen-széken a napokban – tájékoztatott a nemzeti park igazgatósága. Ez nem egyszerű feladat, hiszen talán az egyik legóvatosabb madárcsoportról van szó, ezért volt szükség a speciális madárfogó eszközre.

KONICA MINOLTA DIGITAL CAMERA
Fotó: Wikimedia Commons

A madarak elengedése előtt a nyári ludak nyakgyűrűt kaptak, melyek segítségével akár több száz méterről is azonosíthatók a madarak további zavarás nélkül. A nagy liliket – akit Lilynek neveztek el – nyakgyűrűbe épített jeladóval is elláttak.

Fotó: Wikimedia Commons

Ezáltal remélhetőleg évekig nyomon lehet követni az életét, fontos információkat kapva arra vonatkozóan, hogy hol költ, hol telel, melyek a legfontosabb pihenő- és táplálkozó helyei a világban.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.