Virágzó vidékünk

Bioszféra rezervátum a mi füves pusztánk – Ezért szeretünk, Hortobágy

A Hortobágy hazánk első nemzeti parkja, hungarikum és a Világörökség része is.
Korábban a témában:

Az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete 1971-ben indította az „Ember és bioszféra” című kutatási programot a természeti környezet megóvásáért.

Szürke darvak repülnek naplementekor a Hortobágy felett, az Elepi tóegység térségében. A madarak három jelentősebb európai vonulási útvonala közül az egyik Magyarországon vezet keresztül, és kontinensünk egyik legnagyobb daru gyülekező helye a Hortobágyi Nemzeti Park területén található. Fotó: MTI – Czeglédi Zsolt

A Hortobágy 1979-től biorezervátum

Ennek keretében számos országban úgynevezett bioszféra rezervátumokat jelöltek ki, melyek létesítésének fő célja a Föld nagy ökoszisztéma-típusait reprezentáló, kiemelkedően értékes területek védelme, a rajtuk tapasztalható emberi és természetes folyamatok megfigyelése volt. A Hortobágy 1979-ben került be a világ biorezervátumai közé.

Gémeskút, valamint a háttérben hatos ökörfogat – Fotó: MTI – Czeglédi Zsolt

Végeláthatatlan füves puszta

A terület kissé túlnyúlik a jelenlegi Hortobágyi Nemzeti Park határán: túlnyomórészt fátlan legelőterület. A végeláthatatlan füves puszta láttán az lehet az avatatlan látogató benyomása, hogy talán nincs is itt semmi, csak a végtelen horizont. A tekintetet is csak ritkán akasztja meg egy gémeskút, csárda vagy tanya, kisebb fa- vagy bokorcsoport. És mégis! Ez a környezet – hazánk első nemzeti parkja – méltán hungarikum, a Világörökség része és a világ bioszféra rezervátumainak egyik ékessége.

Nagy lilikek Hortobágy térségében. Magyarországon az egyik legnagyobb számban előforduló vadlúdfaj, amelynek több tízezres populációja október és március között rendszeres vendége a hortobágyi pusztáknak és halastavaknak. Fotó: MTI – Czeglédi Zsolt

Növény- és állatvilága lenyűgöző

Ez Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, mely nem az erdők kiirtása eredményeként jött létre, hanem emberi tevékenység révén, és képes volt megőrizni biológiai sokféleségét.

Juhász a Hortobágyon -Fotó: Oláh Tibor

Csodáljuk tovább a fotókon bioszféra rezervátumunkat, minden magyar füves pusztáját!

Fehér gólyák a Hortobágyi Nemzeti Park területén – Fotó: Oláh Tibor
Kisvonat halad át egy hídon a Hortobágyi Kisvasút vonalán. A Hortobágyi Nemzeti Park területén található halastavak környékén üzemelő vonalat eredetileg a halgazdaság kiszolgálására hozták létre 1915-ben, a menetrend szerinti forgalom 2007 tavaszán indult el. A vasútvonal melletti tanösvényeken és kilátókon lehetőség nyílik a térségben fészkelő és átvonuló madarak természetes környezetben történő megfigyelésére. Fotó: MTI – Czeglédi Zsolt
Erdei fülesbaglyok a Hortobágyon. Fotó: MTI – Czeglédi Zsolt
Farkasok futnak a hóban a Hortobágyi Vadasparkban. Fotó: MTI – Czeglédi Zsolt
A Hortobágy folyón átívelő gyalogoshíd. Fotó: MTI – Czeglédi Zsolt
Eurázsiai vadlovak a Hortobágyon, a pentezugi pusztában. A Hortobágyi Vadaspark 2500 hektáros területére 1997-ben több részletben 25 eurázsiai vadlovat telepítettek. Az emberi gondoskodás nélkül, de felügyelet mellett tartott állomány ma a világ legnagyobb egyben őrzött populációja. Fotó: Oláh Tibor
Szürkemarhák haladnak a Hortobágyon. Fotó: MTI – Czeglédi Zsolt

Címfotó: MTI – Czeglédi Zsolt

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.