2007 nyarán rendkívül ritka ősmaradványokat fedeztek fel a bükkábrányi lignitbánya területén: 60 méter mélyen a föld alatt, a fedőkőzetek letakarítása közben
A fák megmentett példányai az Ipolytarnóci Ősmadaványok Természetvédelmi Területére kerültek.![7 millió éves famatuzsálemek, melyeken nem fogott az idő vasfoga 1 Fotó: MTI - Czimbal Gyula](http://sokszinuvidek.24.hu/app/uploads/sites/11/2016/05/itarnoc2.jpg)
S hogy miért ide? A válasz nem is oly bonyolult: azért, hogy „kortársaik” között legyenek, hiszen a az ipolytarnóci látogatóközpont bővelkedik ősmaradványokban. Megkövesedett óriásfenyő, csigák, kagylók, állati csontok, állkapcsok és fogak láthatók itt a
ahol valaha a Bükkábrányban megtalált ciprusok is álltak.Az egykori Pannon-tenger peremén, szubtrópusi éghajlaton élő ősfenyők igazi különlegességét az adja, hogy eredeti formájukban és anyagukban konzerválódtak meg az őket körülvevő vizes homokágyban.
![7 millió éves famatuzsálemek, melyeken nem fogott az idő vasfoga 2 Fotó: MTI - H. Szabó Sándor](http://sokszinuvidek.24.hu/app/uploads/sites/11/2016/05/itarnoc3.jpg)
A 3-5 méter magas, 2-3 méter átmérőjű és 7-13 tonnás törzsek 2007 szeptemberében speciális közúti szállítóeszközzel érkeztek Ipolytarnócra. A fák végső elhelyezése után a lelet fölé védőépületet emeltek. Az aprólékos konzerválási munka jelentőségét nagyban emeli, hogy a hazai kutatók nemzetközi mércével mérve is kimagasló eredményt értek el az ősi maradványok tartósításban és megőrzésében.
Címfotó: MTI – H. Szabó Sándor