Virágzó vidékünk

7 millió éves famatuzsálemek, melyeken nem fogott az idő vasfoga

Az ősmaradványok ma Ipolytarnócon láthatók.
Korábban a témában:

2007 nyarán rendkívül ritka ősmaradványokat fedeztek fel a bükkábrányi lignitbánya területén: 60 méter mélyen a föld alatt, a fedőkőzetek letakarítása közben 16 darab, 7 millió évesnek becsült ősfenyő törzsére bukkantak a bányászok. A fák megmentett példányai az Ipolytarnóci Ősmadaványok Természetvédelmi Területére kerültek.

Fotó: MTI - Czimbal Gyula
Fotó: MTI – Czimbal Gyula

S hogy miért ide? A válasz nem is oly bonyolult: azért, hogy „kortársaik” között legyenek, hiszen a az ipolytarnóci látogatóközpont bővelkedik ősmaradványokban. Megkövesedett óriásfenyő, csigák, kagylók, állati csontok, állkapcsok és fogak láthatók itt a több millió évvel ezelőtti Pannon beltenger fenekéről és partjáról, ahol valaha a Bükkábrányban megtalált ciprusok is álltak.

Az egykori Pannon-tenger peremén, szubtrópusi éghajlaton élő ősfenyők igazi különlegességét az adja, hogy eredeti formájukban és anyagukban konzerválódtak meg az őket körülvevő vizes homokágyban. Ilyen idős erdő-szerkezet még nem került elő eredeti állapotában! 

Fotó: MTI - H. Szabó Sándor Fotó: MTI – H. Szabó Sándor[/caption]

A 3-5 méter magas, 2-3 méter átmérőjű és 7-13 tonnás törzsek 2007 szeptemberében speciális közúti szállítóeszközzel érkeztek Ipolytarnócra. A fák végső elhelyezése után a lelet fölé védőépületet emeltek. Az aprólékos konzerválási munka jelentőségét nagyban emeli, hogy a hazai kutatók nemzetközi mércével mérve is kimagasló eredményt értek el az ősi maradványok tartósításban és megőrzésében.

Címfotó: MTI – H. Szabó Sándor

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.