Virágzó vidékünk

Kóboroló rózsás flamingó tűnt fel a Kiskunságban

A madár valószínűleg vad eredetű, feltehetően a Földközi-tenger felől érkezett.

Öreg, nászruhás rózsás flamingót kapott lencsevégre egy természetvédelmi őr a napokban Szabadszállás határában.

A madár egykedvűen álldogált a sekély szikes vízben, majd szárnyra kapott, és északnak repült, de később leereszkedett a közelben, ahol újra rátaláltak – olvasható a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság weboldalán.

Eleinte itt is álldogált, majd lassan lépkedve csőrét a vízbe mártva táplálkozni kezdett. Ekkor feltehetően valamilyen ragadozó madártól megriadtak a vízimadarak, így a flamingó újra felröppent, majd egy nagyobb kör megtétele után újra leereszkedett – számolt be a ritka látványról dr. Pigniczki Csaba, természetvédelmi őrkerület-vezető, aki többször is látta az errefelé valóban kuriózumnak számító madarat.

flamingo3

A Kiskunságban megfigyelt madár valószínűleg vad eredetű, feltehetően a Földközi-tenger felől elkóborolt egyed lehet; ezt támasztja alá az is, hogy a mozgásra aktívan figyelt, oldalazva távolodott közben a vélt veszélyforrástól, valamint, ha a többi madár felrepült, szintén aktívan figyelt, sőt, maga is szárnyra kelt.

Ritkaságnak számít a Kárpát-medencében

A rózsás flamingó Dél-Európában, Délnyugat-Ázsia és Dél-Ázsia tengerparti vidékein, valamint Afrika nagy részén honos. A Földközi-tenger vidékén számuk összességében a százezres nagyságrendet is elérheti. Hosszú életű madarak, túlélési mutatójuk jellemzően magas, így, ha egy-egy évben kimarad a költésük az nem jelent különösebb problémát az egyed szempontjából, hiszen a következő években jó eséllyel tovább tudja örökíteni a génállományát. A tengerek, sós vizű tavak és folyótorkolatok a kedvenc tartózkodási helyei. A Kárpát-medencében ritka, alkalmi kóborló. Egyre gyakoribb állatkerti madár Magyarországon is.

Csapatokba verődbe mutatnak a legszebben
Csapatokba verődbe mutatnak a legszebben

Az alföldi szikes vizek megjelenésükben és karakterükben emlékeztetnek azokra a sós tavakra és tengerparti lagúnákra, ahol a faj egyedei rendszeresen és nagy tömegben fordulnak elő akár fészkelő madarakként. A flamingók jellemzően plaktonikus algákkal, zooplanktonnal táplálkoznak, melyet speciális csőrük segítségével szűrnek ki a vízből.

Képeink illusztrációk – Fotók: Wikimedia Commons

Olvasói sztorik