A vizák magyarországi folyóvizekben a halászok körében korábban oly nagyra tartott állománya, mind a Dunán és Tiszán a Vaskapu-szorosnál épített erőműveknek és a vízszennyezettség fokozódásának hatására drasztikusan lecsökkent, gyakorlatilag teljesen ellehetetlenedett.
Nemzetközi egyezmény védi a vizákat
Ma már horgászata nagyobb mértékben csak a tengerparti országokban lehetséges, de az állománya olyan mértékben megritkult, hogy egy nemzetközi egyezmény értelmében, elviekben csak a tenyésztett halak ikráját lehet nemzetközi kereskedelmi forgalomba hozni. A poroszlói Tisza-tavi Ökocentrumban ellenben megnézhetjük, milyen gyönyörűek ezek a halak.
Eltűnt a magyarországi folyókból
A hatalmasra növő halfaj az 1950-es évekig még megtalálható volt a Duna és a Tisza vízrendszerében. A Dunán a viza számított a legnagyobb és a legértékesebb mindennapos halnak. Gyakran óriási – 100-500 kg-os – példányai is előfordultak a zsákmányokban. Egykor minden nagyobb folyónkból halászták: a Drávából, a Tiszából, a Marosból és a Körösökből is – írja a Wikipédia.
Ma már csak a Fekete-tengerben, a Kaszpi-tengerben, valamint ritkábban az Adriai-tengerben és a vízrendszerükhöz tartozó folyóvizekben honos. Rendkívül lassan, de óriásira nő. A legnagyobb, rekord méretű példány 7,2 méter hosszú és 1571 kilogramm tömegű volt. A vizák egyébként a világ legnagyobb édesvízi halai. Ivarérettségét csak 12-18 éves korában éri el, de 100 évig is élhet.
Poroszlón megcsodálható
A Poroszlón lévő Tisza-tavi Ökocentrum legnagyobb, úgynevezett óriásakváriuma önmagában 535 ezer literes. Itt különlegesvíz alatti alagútban sétálva nyerhetünk bepillantást – közel 5 méter mélyen a víz szintje alatt – olyan különleges halfajták életébe, mint az óriási méretű, méltóságteljesen úszó viza.
Ha tehát nem akarunk vizát fogni a Kaszpi-tengernél, csak látni szeretnénk a hatalmas halakat, érdemes megnézni azokat testközelből Poroszlón.
Fotók: MTI – Bugány János
