Az elektromos szabadvezetékek madarakra gyakorolt hatása nem új keletű természetvédelmi probléma. A jelenség kialakulása a villamos hálózatok kiépüléséhez köthető. Magyarországon a középfeszültségű légvezeték-hálózat jelentős bővülése az 1950-es és 1960-as évekre tehető, ezzel párhuzamosan a légvezetékek madárvilágra gyakorolt kedvezőtlen hatásai is egyre jelentősebb természetvédelmi kérdéssé váltak, írta elemzésében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A hazai középfeszültségű szabadvezeték-hálózat több mint 50 000 kilométer hosszan húzódik, és mintegy 700 000 oszlopot foglal magába. A hálózat hatalmas kiterjedése miatt a madarakra veszélyes elemek feltárása és a szükséges védelmi beavatkozások meghatározása jelentős természetvédelmi feladat. Bár az elmúlt évtizedekben egyes vezetékszakaszokon komoly előrelépések történtek, a probléma országos szintű felszámolása még nem valósult meg.
Október folyamán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), együttműködve az illetékes nemzeti park igazgatóságokkal, országszerte végzett középfeszültségű oszlop felméréseket, melyek eredményeként több mint 3200 oszlop madártani hatásáról és az oszlopokon található madárvédelmi eszközök állapotáról állnak rendelkezésre adatok. Az elektromos hálózat különösen nagy hatással lehet az olyan madárfajokra és azok populációira, amelyek természetes állományai kis egyedszámúak.
Ilyen madárfaj a fokozottan védett kerecsensólyom (Falco cherrug) is, amely az mellett, hogy ritka madárfajunk gyakran használja a középfeszültségű vezetékek tartóoszlopait kiülőhelyként. Az oszlopokon való tartózkodás során áramütést szenvedhetnek, amely legtöbbször végzetes következményekkel jár. A kerecsensólyom megőrzésének egyik kulcsfontosságú eleme a fajra irányuló veszélyeztető tényezők ismerete és ezek mérséklése.
A LIFE SakerRoads (LIFE21-NAT-HU-LIFE-SakerRoads/101074704) projekt keretében, több éve szervezetten mérik fel a középfeszültségű hálózat egyes részeit, idén októberben az ország három tájegységére fókuszáltak. A felmérések helyszínei alföld jellegű síkvidéki projektterületek voltak: Jászság, Borsodi-Mezőség, Dévaványai-sík.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységében a terepi felmérés eredményesnek bizonyult, mivel 1414 oszlopot sikerült egyesével bejárni, és információt gyűjteni az elhullott madarakról, valamint az oszlopok madárbarát szerkezeteinek műszaki állapotáról. A mintegy 150 km vezetékszakasz bejárása során 185 madár és 4 nyest teteme került elő. A madarak között védett és fokozottan védett fajok is előfordultak, melyek összesített természetvédelmi értéke elérte a 6 600 000 forintot.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság társszervezésében megvalósuló jászsági eseménynek a Sasközpont adott otthont. A 464 oszlop felmérése során összesen 105 áramütésben vagy vezetéknek repülés következtében elpusztult állat teteme került elő. Összesített természetvédelmi értékük 3 300 000 Ft.
A vizsgált oszlopokon a madártetemek aránya a Dévaványai-síkon volt a legrosszabb: a felmért 403 oszlop alatt 233 állat teteme került elő. A hagyományos felépítésű vezetékszakaszokon – melyek semmilyen madárvédelmi kezelést nem kaptak – sokkal több madár pusztul el. Sajnos itt olyan ragadozómadarak is előkerültek mint a kerecsensólyom, parlagi sas és rétisas. Ezen a területen talált védett és fokozottan védett fajok összesített természetvédelmi értéke 18 525 000 Ft.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a nemzeti park igazgatóságok felmérői számos más helyszínen is végigjárták a középfeszültségű elektromos oszlopokat októberben. Az országos felmérések során több mint 750 áramütésben vagy vezetéknek repülés következtében elpusztult madár és emlős (nyest, nyuszt) teteme került elő.
A pusztulásos adatokat minden esetben hivatalosan beküldik az áramszolgáltató vállalatoknak és az illetékes kormányhivataloknak, így a veszélyes szakaszok madárbarát átalakítását ezen adatok figyelembevételével végzik.
A legutóbbi kimutatás szerint még mindig sok gólya pusztul el áramütéstől. Mint megírtuk, több ezer kilométert repült egy vörös vércse, végül magyar villanyoszlop okozhatta a vesztét.
