A villamos vezetékek évente több tízezer madár halálát okozhatják a kontinensen, tízezernyit pedig hazánkban. A rendszeres áldozatok között számos védett faj is szerepel. Egy magyar részvétellel zajló, nemzetközi program most igyekszik megvédeni őket.
Nagyszabású megfigyelés is zajlik, amelyhez akár önkéntes fiatalok is csatlakozhatnak.
Talán nem egyértelmű minden laikus madárbarát számára, de az elektromos vezetékkel való ütközés okozta áramütés az egyik legnagyobb fenyegetés, amivel a vadon élő madarak szembe kell, hogy nézzenek – szó szerint. A vezetékek pedig nehezen észrevehetők, és még nehezebben kikerülhetők, főleg a nagyobb testű madaraknak. Ráadásul gyakran a védett területek közelét sem kerülik el, pláne nem lehet a vonulás során megúszni a velük való találkozásokat. Amik nagyon gyakran végzetesek. Minden egyes ritka madár pusztulása szomorú, de az áramütések nagy száma már sok vonuló populációt is veszélybe sodort. Ezért lépett fel ellene a Dunai Szabadégbolt Life – Danube Free Sky Life, egy nemzetközi program, aminek magyar részvevői is vannak.
A projekt a legjelentősebb európai madárvonulási útvonal, megálló- és telelőhely, azaz a Duna mentén dolgozik. Nem kispályás, hiszen több mint 5 éve alatt 7 ország 15 partnere szoros kalákában dolgozik, hogy megvédje a madarakat. Munkájuk eredményeként több mint 245 km kiemelt fontosságú távvezeték madarak általi láthatósága növekszik majd, sőt, a legveszélyesebb villanyoszlopok közül több mint 3200-at madárbiztossá tesznek
– írják a szakemberek.
A projekt területén több mint 2000 kilométernyi veszélyes lengővezeték található, ráadásul nyolc különféle típusú. 12 célfajt jelölt meg az akció, amelynek telelő és költő populációi kimagasló veszélynek vannak kitéve. Ha sikerrel zárul a munka, 23 különleges természetvédelmi terület és 9 fontos madárélőhely válik biztonságossá, és a remények szerint a célfajok évente kétezer madara menekülhet meg.
Bár van olyan madárfaj, amely sikerrel alkalmazkodott a villanyvezetékek közelében való életmódra, ez inkább az emberi környezetben élőkre igaz. A vonulók, vadon élők között arat az áramütéses halál. Több mint 380 madárfajnál dokumentáltak halálos ütközést, ebből több kritikusan veszélyeztetett és fenyegetett faj
– emeli ki a projekt.
Sok helyreállított természetvédelmi terület nyújt biztonságot a madaraknak a Duna menti vízi élőhelyek között. Ezért az állatok érthetően jobban vonzódnak a helyreállított helyekhez, beleértve a célfajokat is. Ezért meg kell akadályozni, hogy ezen területeken az elektromos vezetékek végezzenek velük.
A Dunát átszelő nagyfeszültségű távvezetékekre telepítettek 640 darab madáreltérítőt – érdemes megnéznie a videót
A kisalföldi csoport számolt be közösségi oldalán most a madárütközés monitoring munkájáról, és önkénteseket is keresve fordult a madárbarát lakossághoz.
Hazai partnerként a MAVIR Zrt. (A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság) részvételével indult el a projekt 2020 őszén. A Zrt. felkérte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet. A 2026-ig tartó projektben hazánkban a nagyfeszültségű hálózat mentén zajló felmérésekben a Börzsönyi, Budapesti és Kisalföldi Helyi csoportjai vesznek részt, közülük több IFI Tagozatos is. A tagozat várja a csatlakozni vágyókat is a az ifi@mme.hu e-mail címen.
– emelte ki az oldal.
A Csepeli-síkon, a Mosoni-síkon és a Szigetközben kijelölt mintaszakaszokon három típusú felmérés zajlik. A fontosabb, elsősorban vizes élőhelyek felett, vagy azok közvetlen szomszédságában található vezetékszakaszokon megfigyelés zajlik.
Ez azt jelenti, hogy a felmérők világosodástól kettő, valamint a sötétedést megelőzően szintén kettő órát töltenek megfigyeléssel. Rögzítik a madarak viselkedését, vagyis, hogy miként reagálnak, amikor szembe találják magukat egy-egy sodronnyal. A másik típusú felmérés a már ütközés miatt elpusztult madarak keresését jelenti. A felmérők egymás mellett haladnak egy-egy hálózatszakasz alatt és próbálják megtalálni az elpusztult madarakat. A harmadik típus pedig az első kettőnek a kombinációja, tehát a megfigyelések után be is járjuk az adott szakaszt, volt-e madárpusztulás.
– számolt be róla a kisalföldi csoport.
Kutyák is segítenek az elhullott madarak keresésében
Tavaly felmérték a szóba került szakaszokat, és elkezdődött a két évig tartó monitoring. Ősszel és tavasszal 2-2 felmérés történik minden mintaszakaszon. A projekt ütemezése alapján a 2023 tavaszáig tartó monitoringot követően a MAVIR Zrt. madáreltérítő berendezéseket szerel fel ezeken a szakaszokon. Ezután ismét megfigyelések következnek, azt vizsgálva, hogy a beavatkozás csökkenti-e a madárütközéseket.
Hazánkban a vezetékkel való ütközés okozta pusztulás miatt a túzokok mellett a darvak a leginkább veszélyeztetettek. 2017-ben a Kiskunsági és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területén
Négy esetben összesen több mint 160 példány pusztult el.
Ráadásul az esetek java ki sem derül, akár az ütközés, akár az áramütés a gyilkos, a tetem sokszor a vezetéktől távol esik le, és a tetemek akár 70 százalékát még észlelés előtt eltakaríthatják a dögevők.
