Virágzó vidékünk

77 ezer őshonos facsemetét ültettek el a Dél-Alföldön

A tölgyeseket csaknem 100 százalékban makkvetéssel hozzák létre.

Alföldi körülmények között az erdősítés, erdőfelújítás komoly kihívást jelent. Amíg ugyanis a hegyvidéki bükkös klímában az erdők gyakorlatilag saját maguktól felújulnak, addig az alföldi tájak klímája ezt nem teszi lehetővé. Itt legtöbbször valamilyen mesterséges módszerhez – facsemeték ültetéséhez, esetleg makkvetéshez – kell folyamodni – olvasható a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság weboldalán.

A nemzeti park területén sohasem vágnak ki őshonos erdőket. A behurcolt és terjeszkedő – jellemzően amerikai származású – fákkal benőtt területeket és a korábban tájidegen nemes nyárakból létrehozott ültetvényeket tisztítják meg. A kivágott fák helyett őshonos facsemetéket ültetnek.

Fotó: Wikimedia Commons -illusztráció
Fotó: Wikimedia Commons -illusztráció

Gazdagodnak az ártéri erdők

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területén 2016 december elejéig 77 500 facsemetét ültettek el a szabadkígyósi, biharugrai, valamint a Körös és a Maros árterében elhelyezkedő erdőkben. Az ártéri puhafás ligeterdőkre jellemző őshonos fajok kerültek a földbe: szürke és fekete nyár, magyar kőris, vénic -szil és fehér fűz.

A tölgyeseket csaknem 100 százalékban makkvetéssel hozzák létre. A korábbi években az árvízzel nem veszélyeztetett pusztai területeken és a Maros felső szakaszain végeztek makkvetéseket.

A facsemetékből hektáronként mintegy 7 ezret ültettek, a makkokból pedig hektáronként 3 mázsát vetettek, összesen 55 hektáron.

Kapcsolódó anyag: 350 ezer őshonos fát ültetnek el a Kiskunságban

Olvasói sztorik