Cseppkövek díszítik az egykori vízelvezető alagutat Salgótarjánban

Akár kalandtúrákra is alkalmas lehet a Nógrád megyében egyedülálló látványosság.
Kapcsolódó cikkek

Az első híradás 2013-ból való, amikor tíz-tizenkét centiméteres cseppköveket talált egy száz évnél fiatalabb alagútban, Salgótarján határában a Novohrad-Nógrád Geopark geológusa, Prakfalvi Péter. A szakember akkor az MTI-nek elmondta: az egykori salgótarjáni erőmű hűtővizének elvezetésére szolgált az a mintegy ötszáz méter hosszú alagút, amelyben a cseppkövesedést a nógrádi szénbányák szállítási vonalának alagútjait kutató Kriston Péterrel fedezte fel.

Fotó: MTI – Komka Péter

2017. február 11-én Prakfalvi Péter Komka Péterrel, az MTI fotóriporterével látogatott el az egykori fűtőerőmű hűtőtavához tartozó alagútba, ahol látványos felvételek készültek.

Fotó: MTI – Komka Péter

A tíz-tizenkét centiméteres, fölülről lefelé növekvő szalmacseppkövek és az alagútban több helyen látható cseppkőfüggönyök úgy keletkezhettek, hogy a beszivárgó, szén-diodxiddal dúsult víz a glaukonitos homokkőből kioldotta a kalcium-karbonát kötőanyagot, majd az alagútba érve az oldatból a széndioxid elpárolgott, intenzív lerakódás kezdődött meg. E lehet az oka a cseppkövek növekedési gyorsaságának is.

Fotó: MTI – Komka Péter

A geológus szerint mivel a cseppkövek nem mészkőben, hanem homokkőben keletkeztek, a ritka, Nógrádban eddig egyedülálló képződmények a geoparkban kalandtúrák célpontjai is lehetnének. Megjegyezte ugyanakkor, hogy alaposan meg kell vizsgálni, hogy eléggé biztonságos-e az alagút, amelynek 70-90 évvel ezelőtti építéséről kevés feljegyzés maradt fenn.

Címfotó: MTI – Komka Péter