A zempléni hiúzt legutóbb 2015. december 31-én rögzítette egy kameracsapda. Ezt követően sem nyomok nem árulkodtak a jelenlétéről, sem további kamerafelvételek.
Mivel a hiúz állomány nem stabil hazánkban, így minden egyes egyed nagy figyelmet kap. Ha hónapok telnek el nyomok nélkül, akkor sajnos a legrosszabbra is fel kell készülnünk. Az illegális kilövés visszatérő problémát jelent a nagyragadozókra nézve. Ez az eset azonban szerencsés fordulatot vett. Az állat az új felvétel alapján úgy tűnik, remekül érzi magát
– mondta Veress Balázs, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója.
A kamerán látható Zemplénben élő hiúzról vélhetően 2010-ben készültek az első felvételek. Szabó Ádám, nagyragadozó- kutató azóta figyeli és kíséri az útját.
Idén április végén vadászok jelezték, hogy hiúzt láttak a Zemplénben. A kameracsapda felvételeket ezután begyűjtöttem, és a videó megerősítette, hogy az állat épen és egészségesen járja az ösvényeket, erdei élőhelyén
– osztotta meg velünk Szabó Ádám.
Hiúzok Magyarországon
A WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 2010 óta működik együtt a nagyragadozók kutatásában. Azóta újabb és újabb fotókkal, videókkal sikerül alátámasztani a faj jelenlétét.
A hazánkban őshonos hiúz és farkas nemcsak tekintélyt parancsoló urai az erdőknek, de valóban fontos szerepük van az erdei életközösség fenntartásában. A ragadozók jelenléte következtében megváltozik a növényevők viselkedése, létszámuk a természetes szintre csökken, ami lehetőséget ad az erdőnek a megújulásra.
Magyarországon az Északi-középhegység ad lehetőséget arra, hogy egykor eltűnt nagyragadozóink a környező országokból visszatérhessenek. Mind a hiúz, mind a farkas egyedszáma ma már 10 és 20 közé tehető, amely reménykeltő növekedést jelent, de még mindig igen alacsony érték, így az állomány egyelőre nem tekinthető stabilnak.
A WWF Magyarország célja, hogy a védett fajok állományáról minél többet megtudjunk, hogy megfelelő védelmet biztosíthassunk számukra. Emellett nagyon fontos, hogy szemléletformálással felkészítsük a társadalmat a ragadozók jelenlétére. Újra meg kell tanuljuk, hogyan tudunk békében együtt élni ezekkel az állatokkal, hiszen ez nemcsak az ő érdekük, de a miénk is, mivel a nagyragadozók nélkül erdeink természetes egyensúlya megbomlik
– fogalmazott Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
A hiúzok védelméért bárki sokat tehet, havonta akár már néhány gömb fagylalt árával egy szimbolikus örölbefogadáson keresztül.
