A Hortobágyi Nemzeti Park egy 2400 hektáros területén a lovak mellett tulkok is legelnek. A rájuk sokak által használta őstulok elnevezés ugyanakkor megtévesztő, mert a faj a XVII. században kihalt, írja riportjában a Hajdú-bihari Napló.
Az állat őse volt az összes szarvasmarhának, így az elmúlt száz évben különböző fajtákból próbálják rekonstruálni. A lap felidézi, az 1920-as években két német állatkert-igazgató, a Heck-fivérek kezdtek azzal kísérletezni, hogy „visszahozzák”: primitívebb fajtákat kerestek, melyek genetikailag kevésbé térnek el az őstuloktól.
A testvérek többek közt
- skót hegyi marhát
- magyar szürke marhát
- korzikai marhát
- és spanyol viador marhát használt.
A rekonstruált őstulok tenyésztése ezzel kezdetét vette, a fajt sokáig Heck-marhának hívták, de ez a név feledésbe merült, nyilatkozott Kerekes Viola, a pentezugi rezervátum vezetője.
Kerekes Viola arról beszélt, küllemre szelektálnak. Az őstulok szarva előrefelé és kissé befele állt, ennek utánzásában a sayaguesa a legjobb
Az elmúlt 1-2 évben szinte csak szép, megfelelő küllemű üszőket állítottunk be tenyésztésbe, a csúnyákat már leselejteztük. De nem dőlhetünk hátra; bár a szín egységes, rendben van, a szarv nagyságán és alakján még dolgoznunk kell. Az állományunk egyedei körülbelül szürke marha nagyságúak, de maga az őstulok annál nagyobb volt, tehát próbáljuk a nagyobbakat szaporítani
– magyarázta.
Mint mondta, a bikák el vannak foglalva a tehenekkel, a tehenek a borjaikkal; a tinókkal (ivartalanított hímekkel) van a legtöbb baj, mert ők unatkoznak, ez pedig veszélyt rejt magában, mert ha elindulnak az ember felé, méretükből adódóan ijesztőek tudnak lenni.
A tulkok a lovaknál sokkal félősebbek, szeretnek nagy csapatban mozogni, és amikor elkezd az ember felé futni 40 állat, az elég ijesztő.
A rekonstruált őstuloknak főként bölcsőjében, Németországban vannak tenyésztői; gazdáknál, természetvédelmi területeken. Ugyanarra használják ezt a jószágot, mint a Hortobágyon: területkezelésre.
Kerekes Viola arról beszélt, Németországban sok szép példány van, nekik igazából a nagy létszám miatt van, illetve lesz előnyünk.
Most fogunk majd belehúzni, mert bőven van miből válogatnunk a tenyésztéshez
– bizakodott.
A nemzeti park szakemberei szeretnék elismertetni és törzskönyveztetni a hortobágyi tulok fajtát, ami azért nehéz, mert tartása és a tenyésztési irányvonalat eltér az átlagostól. A minisztérium és a tenyésztő szervezetek részéről is pozitív hozzáállást tapasztalnak, de mivel némely kritériumot nehezen lehet csak teljesíteni, lassú folyamatra számítanak.
Kiemelt kép: Hortobágyi Nemzeti Park
