A film, Magyarországon – Budapesttől kőhajításnyira –, a Szentendrei-sziget szívében található ékszerdobozról, Szigetmonostorról, a béke szigetéről szól. A mozgókép úgy mutatja be a települést, ahogy eddig még soha senki sem láthatta.
A lebegő drón felvételek által repülő-lebegő perspektívából tárul elénk a Szentendrei-sziget, s még közelebbről e különleges falu minden szelete, hogy aztán lágyan aláereszkedve, még közelebbről, még aprólékosabban, de a finoman lebegő képi világot továbbra sem mellőzve lássa meg a néző a részletekben rejlő szépségeket.
A varázslatos légi felvételek lágyan, finoman egymásba kapaszkodó jelenetek láncolataként jelenítik meg Szigetmonostort és környezetét. A filmet végig kísérő zenei aláfestések és a háttérben megszólaló hangeffektek még emelkedettebbé, még finomabbá formálják a befogadást, a film által nyújtott egyedi élményt, magával ragadva a páratlan település lassan feltárulkozó világába elmerülő nézőt.
- A Dunakanyar és az Alföld kapujában ívesen meghajló Szentendrei-sziget legdélebbi településeként, 20 km-re Budapesttől, ősi egyházas helyként, nevében őrzi az egykoron földjén állott, a Duna karjain ringatott Szent Szalvator apátság emlékét, a település bölcsőjét.
- A Szentendrei-sziget és környéke különleges adottságainak és elhelyezkedésének köszönhetően, kiemelkedő természetvédelmi, vízbázis-védelmi és rekreációs funkciókkal bíró, rendkívül értékes, érzékeny vidék.
- Szigetmonostor lakosságarányát tekintve hazánk legmagasabb születési számával büszkélkedő, a természettel örök harmóniában élő faluközösség.
- A település legfőbb turisztikai vonzereje a veszélyektől sem mentes folyó óvó karjaihoz köthető, amely madárhanggal benépesült zöld oázisként őrzi és emeli ki e szigeti tájat a városi lét, az agglomeráció harapófogójából.
- Kevesen tudják, hogy ezen a tájon, midőn Buda várának török kézről történő visszavétele zajlott, Európa legnagyobb hadikórházának kikötői sorakoztak. A világ minden szegletéből, a „béke szigetére” érkező orvosok adták vissza több ezernyi ember számára a hazatérés reményét.
- Mondják, hogy Szigetmonostor a „lecsósok földje”, miként a szigetlakó gazdálkodó népek paradicsommal, paprikával, hagymával dúsan megrakott, ló vontatta zöldséges kofahajókon úsztatták évszázadokon át portékáikat a Duna-sztrádán. A középkori krónikákban Rosd-, Váci- vagy nevében is oly sokat mondó Eper-szigetként is jegyzett dunai földrészről útnak induló árusok a vízen jutottak el az újpesti, a békási, vagy éppen a Flórián téri piacra.
- Mondják azt is, hogy Szigetmonostor Budapest éltető forrása. A Szentendrei-sziget a Dunaparti kavicsba mélyen belemarkoló csápos kutak százain keresztül látja el ivóvízzel a fővárosiak háztartásait.
A Duna alatt tíz emelet mélységben, a Fővárosi Vízművek titokzatos, és rejtélyes, gyalogszerrel is közlekedhető vízszállító alagútjai kötik össze a szigetet a túlparttal.
Szigetmonostor Vajda Lajos és Korniss Dezső szeretett faluja, az avantgard képzőművészet vidéki múzsája. Török Zoltán Vad Magyarország című természetfilmjének helyszínéül napjaink monostori erdőségei és partvidékei szolgálnak. Egykoron Hamvas Béla is gyakori látogatója volt a szigetmonostori tájnak, a vadregényes erdőknek, homokdűnéknek.
A települést övező ártéri ligeterdőkön, a telepített fenyvesekben, az árvalányhajas buckákon 200 madárfaj előfordulását igazolták
A szövevényes erdei utak mentén, tisztásokon, ligeteken, gyalogosan vagy kerékpárral kirándulók 25 védett növényfajt figyelhetnek meg.
Szokták mondani: Monostorra nem könnyű megérkezni, de elindulni még nehezebb, hiszen a szigeten belül is a nyugalom szigete. A sokasodás közepette is mindig bensőséges és átlátható település, amely megfigyeli és megtanulja a mozgalmas világot, s e tudásból csak annyit tesz magáévá, amennyi békés nyugalmát meg nem bontja, az élethez nélkülözhetetlen harmóniát megtartja.
Videó
Szerző: Kovács Attila
A filmet készítették: Czikora Tamás, Kovács Attila és Kovács Tibor
Narrátorok: Szkárosi Márk és Tóth Szilvia
