Virágzó vidékünk

1995 óta nem volt ennyi pásztormadár Magyarországon

1995 óta nem jelent meg ilyen nagy számban a pásztormadár hazánkban. A Közép-Ázsia és Dél-Kelet-Európa sztyeppéin fészkelő madarak évről évre megjelennek hazánkban májusban, tavaszi vonulásuk során. Időnként még fészkelnek is nálunk, írja honlapján a Kiskunsági Nemzeti Park.

A seregélyek rokonságába tartozó, de azoknál színesebb pásztormadarak kisebb-nagyobb csapatai május vége felé szoktak nálunk megjelenni, és június elejére rendszerint el is tűnnek. Hol többen, hol kevesebben érkeznek. Bizonyos években még fészkelhetnek nálunk, erre legutóbb a Hortobágyon volt példa 1994-1995-ben. Fészkelőterületük Közép-Ázsia és Dél-Kelet-Európa sztyeppéi és félsivatagos területei, telelőhelyük pedig Dél-Ázsia.

Invázió idején nagy tömegben jelennek meg szokásos költőhelyeitől északnyugatra, így Közép-Európában is. A szakértők sem tudják pontosan, mi az oka a tömeges megjelenésnek: talán a több táplálék vonzza őket ide, például sáskajárás idején lehet számítani megtelepedésükre.

Azt egyelőre még nem tudhatjuk, idén fészkelni is fognak-e hazánkban, vagy júniusban ismét eltűnnek.

Thinkstock

Követik a legelő állatokat

Nevüket arról kapták, hogy a legelő nyájakat, csordákat követik, és a környezetükben található rovarokat szedegetik. Kedvelik a sáskákat és más egyenesszárnyúakat, de előszeretettel táplálkoznak a gyümölcsösökben, kedvencük a cseresznye.

Népies neve rózsaseregély, mivel rendszerint seregélycsapatokba vegyülve láthatjuk, tollazata pedig rózsaszín és fekete tarka.

Elsősorban alföldi környezetben, füves pusztákon van esélyünk látni őket, a fotóink Miklapusztán készültek pár napja.

Nehéz elhinni, hogy a papucscsőrű madár valódi. Pedig az
Magasabb, mint egy gyerek, és akár órákig áll mozdulatlanul vadászat közben.

Kiemelt kép: Thinkstock

Olvasói sztorik