A zalai táj egyik legemblematikusabb képviselője a Csömödéri Állami Erdei Vasút , mely 109 kilométeres hálózatával a leghosszabb nyomvonalú kisvasút Magyarországon. Június utolsó hétvégéjén, a Kisvasút napján családi programokkal emlékeztek meg a csömörédi kisvasút 100. születésnapjáról.
Az első gőzüzemű erdei vasút 1917-ben épült meg Csömödér és Budnya között, végleges engedélyt 1918-ban kapott. Különlegessége, hogy itt a személyforgalom mellett még ma is jelen van a teherszállítás: jelentős mennyiségű faanyagot szállítanak Lentibe és Csömödérbe a fafeldolgozó üzemekbe, valamint a MÁV vonalhoz csatlakozva távolabbi helyekre is eljuttatja a kitermelt fát.
A személyszállító vonatok Lenti és Kistolmács között haladva 32 kilométer hosszban összekötik a térség kirándulóhelyeit. Az erdei vasút menetrendszerűen májustól szeptemberig közlekedik, de igény szerint ettől eltérő időpontokban is biztosítanak különvonatot. A hidegebb hónapokban fűthető zárt szerelvények állnak az utasok rendelkezésére, a szerelvényeken kerékpár szállítására is lehetőség van.
Szezonban – 2004 óta – minden második szombaton nosztalgiaszerelvény közlekedik a Lenti és Kistolmács közötti szakaszon, melyet az Erdélyből származó, Ábel névre keresztelt nosztalgia gőzmozdony húz. Külön megrendelésre a gőzmozdonyt és a szalonkocsit ettől eltérő időpontban is az utasok rendelkezésére bocsátanak, amennyiben nincsen tűzgyújtási tilalom. Az egy-egy ünnephez kötődő napokon különvonatokat indítanak, ilyen például a Valentin-napi, a húsvéti, a Márton-napi vagy a Mikulás-napi járat.
Az erdei vasút útvonala érinti a Göcseji fenyőrégiót, a Kerka völgyét, illetve a Göcseji bükktájat. A vonatos kirándulás alkalmával gyakran látható szarvas, őz, vaddisznó, egerészölyv, és más ritka, védett madarak is olykor felbukkannak.
Via Zalaerdő – Kiemelt kép: zalaerdo.hu
