Derenk, a kétszer kihalt falu

Évszázadokon keresztül élt egy maroknyi lengyel közösség az Aggteleki-karszt fennsíkjának egyik félreeső pontjának. A gorálok és kisebb számban magyarok majdhogynem teljes elszigeteltségben éltek az erdő mélyén, mígnem az önkény elsöpörte otthonukat a föld színéről – írja honlapján a Magyar Természetjáró Szövetség.

A lap szerint bár a karsztfennsíkok nem éppen a megtelepedés legideálisabb helyszínei, hiszen a víz elszivárog a mészkőben, és a talaj is gyakorta sekély, Derenk mégis az Alsó-hegy platóján jött létre egy nagy karsztos mélyedésben.

A nevét a szláv drenka (somfa) szóból kapó falu a 15. században már fontos település volt,  de a török idők, majd a Rákóczi-szabadságharc idején csaknem elnéptelenedett. 1711-ben a lakosság jelentős része a pestisjárvány áldozata lett, és még tíz évvel később is lakatlanul állt.

Később a lassacskán megjelenő kevés család mellett az Esterházyak szepességi gorálokat telepítettek be, így a 19-20. században a falu lakossága már elérte a 400-500 főt. Szinte csak egymás között házasodtak, és földrajzi helyzetükből adódóan alig érintkeztek a külvilággal, ezért az utolsó időkig megőrizték nyelvüket és szokásaikat.

A trianoni békediktátum a határt a falu főutcáján húzta meg, és a falu végül népszavazáson úgy döntött, hogy Magyarországhoz akar tartozni, de mint később kiderült, ez lett a végzetük.

A Magyar Természetjáró Szövetség cikke szerint tragédiájuk előzménye, hogy a rosszul termő földeket birtokló, kissé mostoha körülmények közt élő derenkiek gyér bevételeiket időnként orvvadászattal egészítették ki. Az 1930-as évek végén Horthy Miklós medvés kertet alakított ki a környező erdőkben, a rossz szomszédságot jelentő lakosokat pedig próbálta rávenni az elköltözésre.

Mivel a szép szóra nem hallgattak, 1943-ban erőszakkal telepítették szét őket, épületeiket pedig lerombolták.

Bár anyagilag tisztességesen megfizették a költözködőket, a korábbinál jobb minőségű földeket kaptak, a közösség szétszakadt, és újabb csapásként az ’50-es években nagy részük kuláklistára került.

Derenken ma turistaút vezet át, a faluban kétnyelvű táblák jelzik a házak helyeit, rajtuk a tulajdonosok és új otthonaik helynevei szerepelnek. Az egykori istálló düledező épülete mellett csak az emlékhelynek és kiállítótérnek újjáépített iskolaépület áll már.

Feked, ahol szinte az egész falu látványosság

A település arculatát meghatározza a XX. század első harmadában épített parasztházak sora.

Kiemelt kép: Wikipedia