Virágzó vidékünk

Ritkulóban van az ország egyik legszebb bogara

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2018. 08. 07. 06:17

Természetvédelmi értéke 5000 forint.
Korábban a témában:

Aki az idén tavasszal és nyár elején a Debegió-hegyen járt, úgy érezhette, szinte a tájjal együtt fellélegzik. Az inváziós akácok, ostorfák és bálványfák nagy részének eltüntetésével a területnek ismét az a képe, ami korábban volt: zárt és nyílt homokpusztagyep, melyet csupán a szándékosan meghagyott hazai nyárak tarkítanak. Az üdítő látvány élményét csak fokozza, hogy itt is megtalálható Magyarország egyik legszebb bogara, a bíborcincér, olvasható a Duna-Ipoly Nemzeti Park weboldalán.

Debegió-hegy

Göd északi határában, a térképeken Debegió-hegyként szereplő dombsor egyedülálló érték: a mintegy 100 hektár kiterjedésű terület három település: Göd, Sződ és Sződliget közigazgatás határán, az M2 által kettévágott területen fekszik. A csupán nevében hegyként szereplő Debegió valójában homoki gyepekkel és ligetes erdőkkel tarkított, ritka növény- és állatfajok élőhelye. A terület a Duna-Ipoly Nemzeti Park oltalma alatt áll, valamint része az Európai Unió által elismert természetvédelmi rendszernek, a Natura 2000 hálózatnak is.

A bíborcincér esetében igazi mediterrán fajjal van dolgunk: a Balkánon és Spanyolországban meglehetősen gyakori, éppen ezért a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján a „nem fenyegetett” kategóriába sorolták, ám azzal a megjegyzéssel, hogy elterjedési területének középső (északabbi) részein jóval ritkább és jobban veszélyeztetett. Áreájának északi határa Szlovákián és Csehországon fut keresztül. Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 5000 forint.

Az elmúlt évtizedek során a bíborcincér mintha ritkulna Magyarországon. Eredeti élőhelyei a melegkedvelő tölgyesek, cseres-tölgyesek erdőszélei és a karsztbokorerdők, ahol a napsütötte elhalt törzsekben és ágakban 2–3 évig fejlődik a lárvája. Tápnövényét illetően nem válogatós – legalábbis külföldi források szerint, mert Magyarországon még nem azonosították a lárváját.

Fotó: Wikimedia Commons

Újabban azonban leginkább kertes-parkos települések környékén találkozhatunk vele, hiszen ott az idős gyümölcs- és díszfák ágai kapóra jönnek a lárvák fejlődéséhez. A rendelkezésre álló lelőhelyadatok szerint nálunk legtöbbször Pest megye keleti-délkeleti részén látták. A „Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon” Life+ projekt Natura 2000-es helyszínei közül a Debegió-hegyen és a Fóti Somlyón bukkant fel, az utóbbi helyen Szinetár Csaba figyelte meg 2014-ben.

KIemelt kép: Wikimedia Commons

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2018. július 31.
Sztaracsek Ádám, a Jánoska Cukrászda cukrásza által készített, Magyarország tortájának választott Komáromi kisleány elnevezésû torta egy szelete az augusztus 20-i ünnepi rendezvények szervezõinek sajtótájékoztatóján az Országház Vadásztermében 2018. július 31-én. A torta mézes-diós tészta alapú, van benne körte, csokoládé, vaníliás krém, fahéj és gyömbér.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.