Régi fényében ragyog Nyíregyháza féltve őrzött ékessége

Aki Nyíregyházán a Sóstói úton jár, biztosan nem kerüli el a figyelmét az impozáns Bencs Villa, amely 1927 óta a város egyik ékessége. Az épület  Dr. Bencs Kálmán nagy tekintélyű polgármester és családja lakhelye volt, az elmúlt közel egy évszázadban azonban hányatott sorsa volt. Mindez már a múlt, hiszen a napokban átadták a régi fényében ragyogó villát, melyet a város önkormányzata újított fel – írta a Szon.

Dr. Bencs Kálmán polgármesteri időszakának derekán, 1925-ben határozta el, hogy nagypolgári villát építtet. A család tulajdonában lévő, Sóstói úttól az Ószőlő utcáig elnyúló szőlőbirtokra tervezte Várallyai Sándor mérnök az eklektikus épületet. A Bencs család villája 1927-re épült fel, amely mai napig meghatározó eleme az 1920-as ’30-as években kiépült nagypolgári villasornak. A második világháborút követően előbb tüdőszanatórium működött az épületben, majd óvodának adott helyet. 1989-től tanszálloda és a város vendégháza volt, mostani felújítása után a kultúra és a művészet színhelye lesz.

A városvezetés 2013-ban döntötte el, hogy nem hagyja leromlani a város műemlék épületeit, amelyek főként a XIX. század utolsó és a XX. száza első harmadában épültek. Ebbe a sorba illeszkedett a Bencs Villa is, melyhez hasonló szimbolikus épülete kevés van Nyíregyházának.

A 287 millió forintból megvalósult beruházás célja olyan turisztikai attrakció létrehozása volt, amely színesíti a város kulturális programkínálatát, új élményelemekkel gazdagítva, és hosszabb üdülésre ösztönözve ezzel a megyeszékhelyre látogató turistákat. Az épület külső megjelenésében megőrizte eredeti formáját, belső tereiben korabeli enteriőrök váltakoznak az új igényeket kielégítő korszerű anyagokkal, technikákkal

– írta a portál.

Az épület otthont ad majd kiállításoknak, irodalmi esteknek, és kamaraszínházi előadások helyszínéül szolgálhat. A földszinten egy hatvan fős rendezvényterem és egy történelmi kávéház kapott helyet, az emeleten egy korabeli bútorokkal berendezett dolgozószobát, egy szalont, egy női szobát és egy könyvtárt alakítottak ki – ezen helyiségek kiállításként funkcionálnak majd, a padlástérben pedig egy minden igényt kielégítő alkotóműhelyt alakítottak ki.

Kiemelt kép: MTI/Balázs Attila