Augusztus közepén írtuk meg, hogy jó eséllyel most először sikerült kameracsapdával felvételt készíteni egy farkasról a Börzsönyben.
Az esettel kapcsolatban megkerestük Bedő Pétert, a Börzsöny Alapítvány nagyragadozó-kutatóját, aki a fotót közzétette a Facebookon.
A szakember előrebocsátotta, hogy a farkas és a kutya közötti nagyon közeli rokonság miatt a farkasok és egyes kutyafajták vagy akár egyedek kinézete és életjelei (lábnyomai) a megtévesztésig hasonlóak lehetnek, így lényegében bármely farkasnyom-fotóra vagy kameracsapdás képre joggal lehet azt mondani, hogy akár kutyáé is lehet. Az egyetlen 100 százalékosnak tekinthető bizonyíték a DNS.
Bedő Péter arról tájékoztatott, hogy tavaly december elején talált először egyértelműen farkasra utaló nyomokat a Börzsönyben, majd januárban egy természetvédelmi őr is találkozott a nyomokkal.
Február-március folyamán többször találtunk farkasnyomokat és egyéb életjeleket, egyebek mellett frissen elejtett zsákmányállatokat is, és további vizeletmintákat is sikerült begyűjteni. Ezeket mind a gödöllői biotechnikai laborba küldtük elemzésre
– mondta a Sokszínű Vidéknek a szakember.
Az eredményekről Gombkötő Pétertől, a Bükki Nemzeti Park zoológiai szakreferensétől kaptunk tájékoztatást. Kiderült, hogy a genetikai elemzésre alkalmas minták alapján több farkas egyedet is sikerült azonosítani.
A minták alapján az egyik egyed genetikai nyomai öt különböző helyről kerültek elő, így annak minimális mozgáskörzete is meghatározásra került a Börzsöny központi területén. Az észlelt egyedek származásukat tekintve egyértelmű hasonlóságot mutattak mind a Bükk, mind a szlovákiai farkasok genetikai állományával. A minták laborvizsgálatát a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság végeztette el
– nyilatkozott Gombkötő Péter.
Bedő Péter szerint a farkasok már megtelepedtek a Börzsönyben, legalább tavaly december óta előfordulnak a hegység területén, de arra vonatkozóan semmilyen információ nincs, hogy kizárólag ezen a területen mozognak-e.
Arról nem tud, hogy bárki is találkozott volna farkassal a Börzsöny környékén.
Nagyon rejtőzködő állatok, ritkán kerülnek szem elé ott is, ahol több van belőlük. Az emberre gyakorlatilag semmilyen veszélyt nem jelentenek, másképp fogalmazva még a fák is jóval veszélyesebbek az erdőben a farkasoknál.
Közölte, hogy a Börzsöny Alapítvány által kihelyezett négy kameracsapda nem kizárólag a farkasok miatt van kint már 2007 óta, hanem inkább ritka macskafélék, a hiúz és a vadmacska miatt. Ez érthető is, hiszen sokáig a farkas még nem is volt képben a Börzsönyben.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a kameracsapdázás, a téli nyomkeresések és a mintagyűjtések gyakorlatilag teljesen önkéntes alapon zajlanak. Bedő Péter az útiköltsége nagy részét, illetve a kameracsapdák beszerzésének és fenntartásának költségeit a Börzsöny Alapítványnak eljuttatott 1 százalékos felajánlásokból és saját zsebből fedezi.
Bedő Péter 2005 tele óta Darányi László természetvédelmi őrrel együtt és részben az ő iránymutatásaival követik a hiúz (vagy hiúzok) mozgását, 2010 óta pedig részt vesz a Slovak Wildlife Society nagyragadozókkal kapcsolatos projektjeiben.
