A „golgotavirág” név a latin Passiflora elnevezés fordítása. A latin név a 17. század elejéről ered („passio” = szenvedés, „flor” = virág). Jacomo Bosio szerzetestanítvány és művész állította párhuzamba Jézus Krisztus szenvedéstörténetét (Passió vagy Golgota) és a korábban alig látható bimbóból a reggeli órákban kibomló, majd gyorsan elhervadó virágot. Későbbi szerzők, így a jezsuita J. B. Ferrari szerint Krisztus keresztútját a virág egyes részei szimbolizálják.
- a három bibeszál a három szög, amikkel Jézust a kereszthez szegezték;
- a bibe az ecettel átitatott szivacs;
- a nyeles magház a kehely, amit ki kellett innia;
- az öt portok az öt sebhely;
- a 72 szálból álló sugárkoszorú a töviskoszorú 72 tövise;
- a hármasan szeldelt lomblevél a lándzsa hegye;
- a kacs a korbács.
Ebben a szimbolikában a fehér szín (a Passiflora incarnata sugárkoszorút alkotó szálaiban) Jézus Krisztus ártatlanságát jelképezi. Más értelmezés szerint a sugárkoszorú a dicsfényt, egyéb fajok ötszörösen összetett levele az ellenség kezét, a tíz sziromlevél pedig a tíz apostolt (Pétert és Júdást nem számítva), a középső oszlop pedig Jézus keresztjét jeleníti meg.
A golgotavirág újvilági növény. A legtöbb golgotavirág élőhelye Dél-, és Közép Amerika. Találhatunk azonban az Észak-Amerikai kontinensen is néhány fajt, valamint Afrikában és Ázsiában is. Afrikában Adenia fajok találhatóak, de ezek is a Passifloraceae családba tartoznak, így golgotavirágnak kell, hogy nevezzük őket. Egyébként nagyon érdekes, módosult szárú növények, majdhogynem pozsgások. A nemzetségbe mintegy 430 faj tartozik. Ezek közül többet különböző okokból (szépségéért, gyógynövényként, gyümölcséért stb.) termesztenek, úgyhogy ezek számtalan változatát, illetve hibridjét is forgalmazzák, melyekről a wikipédián található bővebb információ.
Nevelése, gondozása
Tartása egyszerű; a törődést, gondoskodást intenzív növekedéssel és sok virággal hálálja meg. Az ehető gyümölcsű fajták termése az ínyencek igazi csemegéje. Meleg, jól szellőző, világos helyet igényel, de egyes fajtái a félárnyékot is elviselik. Az optimális hőmérséklet 13-18 °C. Hűvös helyen (5–10 °C) áttelel, kevés locsolással, de úgy, hogy a földlabdájuk soha ne száradjon ki teljesen. A kertbe kiültetett növények kevésbé fagyos teleken, védett helyen száraz levéllel betakarva is áttelelhetnek. Télen nem kell trágyázni, ha pedig meleg helyen tartjuk és rendszeresen öntözzük, tápoldatozzuk, folytathatja a virágzást. Tavasszal kb. 20 cm-esre vágjuk vissza őket. Nem kell őket évente átültetni.
Virágzó és termő példányokat a leggyorsabban bujtással szaporíthatjuk. A trópusokon is a poszméh félék a fő beporzók, leszámítva persze a speciálisan adott beporzó fajokhoz alkalmazkodó fajokat, mint például a Tacsoniákat, melyeket kolibrik és denevérek poroznak. A kisebb virágúakat háziméh és darázsfélék is porozhatják. Kertbe ültetett növényeknél szinte kikerülhetetlen a szabad beporzású gyümölcs, így azok, akik célirányosan poroznak (hibridizálnak), tüllzacskókkal fedik be a beporzott virágot, hogy azt a rovarok ne tudják utána porozni más pollennel.
Magyarországon biztos termésre csak mesterséges beporzással számíthatunk. A teljesen kinyílt virágok portokjaiból finom ecsettel könnyen leválaszthatjuk a virágport, és azt óvatosan a bibére kenve helyettesíthetjük a rovarokat és a madarakat. A terméskezdemények már néhány nap múlva gömbölyödnek, a nem kötött virágok pedig rövidesen maguktól lehullanak.
Érdekesség: ” A Passiflora – decaisneana gyűjteményük a legnagyobb és egyben illatos virágú (átmérő kb. 10-12 cm) golgotavirágja.” – a Passiflora x decaisneana a pirosas szirmú, lecsüngő virág, tényleg hatalmas.
Ez nem javítás, csak érdekesség, hogy a kisbetűsen, “x” -et követő nevű hibrideket azért jelölik így, mert sokan, sok különböző helyen próbálkoztak már két ugyanazon faj egyedeinek keresztbe porzásával, és az eredmény mindig szinte ugyanaz lett.
A maracuja szilvaszerű termései folyamatosan érnek. A gyümölcsökben sok az A-vitamin és a nikotinsav, továbbá a foszfor, a kalcium és a vas.
Vácrátóton a Nemzeti Botanikus Kertben szeptember végén kezdődött a virágzás, akik még mostanában ellátogatnak, láthatják a virágburjánzást az Orchidea- és broméliaház előcsarnokában.
A Passiflora – decaisneana gyűjteményük a legnagyobb és egyben illatos virágú (átmérő kb. 10-12 cm) golgotavirágja.
Olvasónknak, Egresi Jánosnak köszönhetően nem csak fotókon, de videón is megcsodálhatjuk a nem mindennapi látnivalót.
A felvételen szereplő golgotavirágok egy része, pontosabban két hibrid a Molnár István nevéhez fűződik.
A két hibrid 2016 nyarán lett bejegyeztetve a PSI – Passiflora Society International által, így hivatalosan is elismertek lettek.
Vácrátót az ország egyik legszebb botanikus kertje, ahol nem csak a golgotavirágzás gyönyörű, hanem az ősz is.
Galéria és címlapfotó: Egresi János és Barangolások Európában