Virágzó vidékünk
Debrõd, 2018. november 5.
Az 1500 körüli Szent László-templom romjaira épített "növénytemplom" a felvidéki Debrõd közelében 2018. november 5-én. Az építmény belsejében két élõ fa áll, oldalát a környéken honos növényekkel ültették körbe.
MTI/Komka Péter

Növénytemplom magasodik a picinyke felvidéki falu határában

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2018. 11. 18. 06:16

Felújításához csak természetes anyagok és környezetbarát technológiák felhasználását engedélyezték.
Korábban a témában:

Az alig 300 lakosú Debrőd a Felvidéken, Kassától 27 kilométerre délnyugatra, a Bódva jobb partján fekszik. A picinyke falu turisztikai látványossága a növénytemplom, mely búcsújáróhelyként is ismert: búcsúját június 27-én Szent László király ünnepén tartják.

A kutatók szerint a Debrőd melletti Szent László forrásnál lévő tisztáson 1500 körül épült az a templom, amit a törökök elpusztítottak, és a 19. században teljesen romossá vált. Az ezredfordulón már csak a földből itt-ott kiálló mészkövek jelezték az egykori épület nyomait.

Debrõd, 2018. november 5.
Az 1500 körüli Szent László-templom romjaira épített "növénytemplom" a felvidéki Debrõd közelében 2018. november 5-én. Az építmény belsejében két élõ fa áll, oldalát a környéken honos növényekkel ültették körbe.
MTI/Komka Péter
Fotó: MTI/Komka Péter

Szántai Lajos történész és Somlósi Lajos geobiológus arra a következtetésre jutottak, hogy a templom egyik része sokkal régebben, tehát a 13. századtól másfél évszázaddal korábban épülhetett. Miután az alapokat kitisztították, egy oldalsó, az erdő felé néző ajtó nyomai rajzolódtak ki. Ez a szokatlan, a korra nem jellemző építészeti megoldás arra enged következtetni, hogy a templom közelében egy kolostor is állhatott. Ezt a feltevést az is alátámasztani látszik, hogy egy 1788-ban készült térképen a Szent László templomtól nem messze egy másik épületet is feltüntettek, ami kissé lejjebb, az erdő irányában helyezkedett el.

Debrõd, 2018. november 5.
Az 1500 körüli Szent László-templom romjaira épített "növénytemplom" a felvidéki Debrõd közelében 2018. november 5-én. Az építmény belsejében két élõ fa áll, oldalát a környéken honos növényekkel ültették körbe.
MTI/Komka Péter
Fotó: MTI/Komka Péter

A Szent László templom újjáépítésének gondolata Papp Anna polgármestert és Frankovics László, debrődi plébánost hosszú időn át foglalkoztatta. Azt akarták, hogy a Szent László tisztáson a már az enyészetté vált romokból újra templom legyen, és az ötvenes évek végén betiltott búcsújárást újraindítsák. 2006 tavaszán végül Tamás Gábor építész tervei alapján megkezdődött a középkori templom alapjainak a kiásása és megerősítése.

Mivel a templom a Szlovák Paradicsom közvetlen közelében található, felújításához a környezetvédelmi hivatal csak természetes anyagok és környezetbarát technológiák felhasználását engedélyezte. Tamás Gábor ezt szem előtt tartva készítette el a terveket, különös tekintettel a templom belsejéből kinőtt fákra.

Debrõd, 2018. november 5.
Az 1500 körüli Szent László-templom romjaira épített "növénytemplom" a felvidéki Debrõd közelében 2018. november 5-én. Az építmény belsejében két élõ fa áll, oldalát a környéken honos növényekkel ültették körbe.
MTI/Komka Péter
Fotó: MTI/Komka Péter

A torony tetején levő keresztet Cselényi Árpád, tornaljai képzőművész, a szentély feletti keresztet pedig Kiss László, encsi képzőművész készítette. Az Úr asztala egy travertin kőtömb, melyet Szabó Fecsu Károly ajándékozott a templomnak. A kegyhelyet a környéken honos növényekkel futtatják be, a szentély körül pedig különleges fajtájú futórózsákat ültettek, melyet Márk Gergely rózsanemesítő ajánlott fel.

A templomot  2007. szeptember 15-én szentelték fel, az MTI munkatársa pedig a napokban készített gyönyörű felvételeket a növénytemplomról.

Kiemelt kép: MTI/Komka Péter

vissza a címlapra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.