Bioszféra rezervátum marad a magyar természetjárás bölcsője

Megerősítette az UNESCO a Pilisi Bioszféra Rezervátum státuszát, elismerve ezzel a Pilisben alkalmazott területkezelési módszereket, amelyek a gazdálkodás, a természetvédelem és a turisztikai igények kiszolgálásának összhangján alapulnak. A munka eredményeit november 29-én közös fórumon mutatták be Esztergomban, többek között a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. szakembereinek részvételével.

Ember és bioszféra

Az UNESCO 1970-ben hozta létre a “Man and Biosphere” (MAB), azaz “Ember és bioszféra” programot, amelynek a modern világ egyik legfontosabb kérdésére kell választ adnia: hogyan lehet összeegyeztetni a biodiverzitás és a biológiai erőforrások megőrzését azok fenntartható használatával? A kezdeményezés nyomán jelenleg világszerte 122 országban, 686 bioszféra rezervátumban folyik aktív természetkezelő munka, amely a legváltozatosabb élőhelytípusokat menti meg az utókor számára. Hazánk az elsők között csatlakozott a programhoz, és hat térségben indított komplex természetmegőrzési munkát: az Aggteleki-, a Fertő-tavi-, a Hortobágyi-, a Kiskunsági-, a Pilisi és a határon átnyúló (horvát-magyar) Mura–Dráva–Duna Bioszféra Rezervátumban, amelyek mindegyike három részre, az úgynevezett puffer és átmeneti zónákra, valamint a legértékesebbnek számító magterületre tagolódik.

Aktív természetmegőrzés

1981-ben dr. Madas László, a Pilisi Parkerdő Zrt. egykori igazgatója kezdeményezésére létesült a Pilisi Bioszféra Rezervátum, amely a magyarországi természetjárás bölcsőjét, a Pilis védett területeit és a környező településeket foglalja magába. A térség az utóbbi évtizedekben a társadalmi igényeket figyelembe véve vált a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodás bevezetésének színterévé. Mivel a bioszféra rezervátum státusz megőrzéséhez nem elegendő a természeti értékek hagyományos értelemben vett védelme, hanem a terület használatával összekapcsolódó aktív természetmegőrzési munka szükséges, 2015-től átalakult a pilisi rezervátum működése. Létrejött a Pilisi Bioszféráért Fórum, ahol a helyben érintett települések és civil szervezetek hangsúlyosabban képviselhetik magukat a döntéshozatalban. Az ő együttműködésükkel újratervezték, és jelentősen megnövelték az átmeneti zóna területét, amivel megerősítették a térségben hagyományos tájhasználatok szerepét.

Fenntarthatóság a jövőért

A Pilisben folyó gazdálkodás a fenntarthatóság legtágabb értelmezését ülteti át a gyakorlatba a jövő generációinak érdekében, akiket több erdészeti és nemzeti parki erdei iskolában és oktatási központban ismertetnek meg a fenntartható gazdálkodás alapjaival. Mindezek alapján 2018-ban az UNESCO felülvizsgálta, és megerősítette a térség bioszféra rezervátum státuszát, ami túlmutatva a nemzetközi elismerésen és rangon elsősorban a térség számára hasznos, mert egy előremutató, értékalapú együttműködési formát honosított meg a természeti értékek kezelése területén – olvasható a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság weboldalán.

Kiemelt kép: MTI/Bodnár Boglárka