Virágzó vidékünk

Lelki feltöltődést nyújt az építészeti díjakkal elismert józsai templom

Korábban a témában:

Mintha egy modern kori bárka magasodna előttünk, várva a második nagy vízözön eljövetelét. Így érzek, amikor a Debreceni Kiserdő felől közeledem az épülethez, és megpillantom azt. Az érzés fokozódik, amint belépek a templomba: a fa és a tégla természetessége uralja az egész teret, nyoma sincs túldíszítettségnek, sallangoknak. Egyszerű, vidéki templom, amely épp ezzel a külsőleges egyszerűségével varázsolja el a betévedőt.

Fotó: Szent György-templom, Józsa

A józsai Szent György-templom esetében nincs szó elírásról, hisz járnak erre “betévedők”, ugyanis ezt az építményt azért is látogatják a híveken kívül is sokan, mert híre ment megkapó egyszerűsége, és az ebből fakadó különlegessége miatt.

Nem mellékesen két rangos építészeti díjjal is büszkélkedhet a római katolikus Szent György-templom. Felszentelése után nem sokkal, 2016 októberében a Pro Architektúra díjat nyerte el, majd pedig ugyanez év decemberében a Média Építészeti Díját is a magáénak tudhatta.

A Győrffy Zoltán tervezte épület méltatói kiemelik, hogy a templom a téglaépítés mesteri példája, a szerkezetek és az anyagválasztás összhangban van mind a tájjal, mind az épület funkciójával. Az ősi anyag innovatív módon köti össze a múltat és a jelent. A homogén kialakítás, az azonos belső és külső kiképzés szakrális erőt sugároz.

A templom érdekessége az is, hogy több mint 1600 négyzetméter kapott speciális téglaburkolatot, és hagyományos értelemben vett tető nincs is a templomon. A teljes külső burkolat téglából készült, hogy az egységet hangsúlyozza.  Magyarországon és határainkon túl alig néhány hasonló burkolású építmény van.

Az egykori honfoglalás korabeli településen, Józsán, pontosabban a Tócó-patak partjától nem messze áll, a patakot körülölelő kis erdőségből bukkan elénk a templom. Nem véletlenül kapta a Szent György nevet. Már a 13. században is állt egy Szent György-templom a mostanitól nem messze, a romjai ma is megtekinthetőek, és mivel hivatalosan nincs gazdájuk, így benőtte azt a fű és a gaz, tábla sem jelzi, hogy milyen régi épület maradványaira lelhetünk a fák között.

Vidéki hangulatosság, könnyedség, elfogadás és befogadás jellemzi az itteni közösséget, ahogy a gyülekezetet is. A templom plébánosa, Tóth László mesél az épületről és a gyülekezetről.

2017 augusztusa óta teljesítek szolgálatot ebben a közösségben, a templom épülete pedig első látásra lenyűgözött. Ez a középkori kis templom letisztultságával lecsendesíti az embert, bensőségességet varázsol a szertartáson – említi.

Fotó: Szent György-templom

Középkori templomnak nevezte az épületet.

Igen, mert bár maga az épület rendkívül modern építészeti stílusú a felhasznált anyagokat tekintve, de nincs benne semmi túldíszítettség, cicoma, oda irányítja az ember figyelmét a misén, ahová kell, és középkori hangulatot áraszt. Bár azt mondják, nem a hely számít, hisz a Jóisten mindenhol ott van, de mégsem mindegy, milyen körülmények között vesz valaki részt egy szertartáson. Fontos a rendezettség, a tisztaság, és ennél is fontosabb, hogy a hívek megtöltik a templomot, meghitté téve az együtt töltött időt.

Ön korábban nagyvárosban szolgált. Érezhető-e még Józsán egyfajta pozitív értelemben vett falusiasság, vidékiesség a közösségben?

Igen, bár picit eltűnőben van, hisz jó ideje Debrecen külvárosa lett ez az egykori önálló település. Sokan kiköltöztek ide, főleg többgyermekes családok, de a gyülekezet sokszínűsége feltétlenül pozitívum. A régi, tősgyökeres józsaiak még hívnak beteget áldoztatni, házat szenteltetni, a Szenior klub tagjai őrzik a hagyományokat, de a rendezvényeink is egyfajta vidéki, könnyed hangulatot árasztanak. Az emberek önfeledten énekelnek, táncolnak, beszélgetnek egymással, ismerik a másikat, és kíváncsiak is rá.

Úgy tudom, nem csak a hívők keresik fel gyakran a templomot.

Így igaz. Van, hogy felhívnak emberek, hogy az interneten látták, megkérdezik, megnézhetnék-e? Jöttek csoportok is, sőt volt olyan házaspár, aki csak azért keresett fel, mert ebben a meghitt hangulatú, különleges kis templomban kívánt házasságot kötni.

Fotó: Varga Attila

Van-e valamilyen üzenete ennek a templomnak az emberek felé? Mi teszi egyedivé, ahogy említette is, bensőségességet sugárzóvá?

Egy templom soha nem művészeti alkotás elsődlegesen, nem csak egy épület. Egy-egy közösség szellemi, lelki helyeként működik. Mindig együtt él a hely szellemiségével, együtt lüktet a közösségével, imádságos közeg. Egy templomnak mindig küldetése van. Ez a küldetés pedig az, hogy megtanítson bennünket szeretetben, közösségben élni. Hogy elfogadjuk egymást, hogy szeressünk és éljünk.

Fotó: Szent György-templom

A józsai Szent György-templom ajtaja mindig nyitva áll, várja az érdeklődőket és azokat, akik át akarják érezni a hely szellemiségét, akik engedni szeretnék, hogy a templom szeretni tanítsa őket.

Kiemelt kép: Dubóczky Krisztina

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.