Csak környékbeli gazdák és kézművesek kínálhatják portékáikat a Hévízi Termelői Piacon

A Hévízi Termelői Piac vevői elkényeztetettek, már ami a sonkát, kolbászt, kecskesajtot illeti. Aki járt már a Hévízi Termelői Piacon, és kóstolta a helyi árusok termékeit, az tudja, hogy az itteni áruk kiváló minőségűek, az ár-érték arány is rendben van. Ebben hatalmas szerepe van Benkő Lajosnak, a piac vezetőjének, aki nagy műgonddal, hozzáértéssel, szenvedéllyel, és nem utolsó sorban szigorral vezeti a piacot immár nyolc éve.

Mit jelent az, hogy a Hévízi Termelői Piac magánpiac? – kérdeztük a piac vezetőjét.

Bár én hoztam létre, az én ötletem volt a piac, maga a terület Hévíz városáé. Egészen pontosan a városgazdálkodás egyik cégével van szerződéses jogviszonya az üzemeltetésre a cégünknek.

Úgy hallottam, hogy nagyon szigorú…

Ezt megelőzően 16 évig piacot vezettem, de magam is voltam árus, 7 napból hetet piacoztam, több, mint 30 év vásározási tapasztalat van a hátam mögött. Pontosan ismerem ezt a világot, a dolog úgy áll, hogy egy piacon vagy rend van, vagy nincs rend. Vagy mindent lehet kapni, a furgonból árult fegyvertől a kínai világító zenélő műanyagszökőkútig, vagy elhatározzuk, hogy nem engedünk be akármit a piac területére. Olyan is van, ahol nem tisztelik a piacvezetőt, se egymást, de a vevőket sem az árusok, nálunk ilyen nem fordulhat elő.

Csak valódi őstermelőket enged be

A legfontosabb szabály, hogy saját terméket áruljon mindenki. őstermelő igazolvány felmutatására Benkő Lajos még nem ad ki árusító engedélyt. A NÉBIH, vagy a falugazdász nem túl szigorú, sajnos az őstermelők 15-20 százaléka nem végez valósan őstermelői tevékenységet

– mondja.

Tavaly például megjelent nála egy fiatalember friss, 2 napos őstermelői igazolvánnyal, azt állította, hogy ő zalai dinnyetermelő. A hévízi piac vezetője megkérdezte tőle, hogy mióta termesztenek Zalában dinnyét. (Zala megye nem a híres dinnyetermő földjeiről ismert.) Utánajárt, felhívta azt a falugazdászt, aki kiadta ennek az embernek az engedélyt, a falugazdász pedig elmondta, hogy ő bárkinek rányomja a pecsétet az igazolványára, aki kéri. A fiatalemberről mindeközben az is kiderült, hogy valójában nem is zalai lakos, csak albérletben lakott az adott településen.

Szélmalomharcnak érzi, hogy igyekszik betartatni a szabályokat, de hozzáteszi, amíg ő vezeti a piacot, addig komolyan tartja magát ahhoz, hogy ki tekinthető őstermelőnek. Viszonteladók, kereskedők nem árulhatnak Hévízen. Az őstermelők is csak 40 km-es körzetből jöhetnek, mert egy Alföldről jövő árus hitelességét nem tudja leellenőrizni a nagy távolság miatt.

Komolyan betartatja a higiéniai előírásokat

Hévíz nevét nem szabad bemocskolni – mondja a Hévízi Termelői Piac vezetője.

A füstölt árusok, a tejtermékeket árusítók csak a fedett részben árusíthatnak. Ha a hévízi piacról elhozott sajttól többen ételmérgezést kapnak – mert a sajtárus nem húzott kesztyűt – azt a hírekből az egész világ megtudja, mert Hévízet az egész világ ismeri. Itt csak egyszer lehet hibázni, de akkor nagyot – magyarázza.

Az árusoknak csak jelképes összeget kell fizetniük helypénzként

Néhány száz forint a helypénz. Az árusok Hévíz vendégei , nem is szabad visszaélniük a vendégjogukkal.

A Hévízi Termelői Piacra nem lehet bekerülni, sorba állnak az árusok

Összesen 4 füstölt árus, 4 tejtermék sajt árus 3 mézes van – ezek a húzótermékek. Gyümölcs-zöldség árus, kézműves jöhet bármennyi – ennek a rendszernek köszönhető, hogy folyamatosan vannak árusaink. Amikor például a televízió bemondta, hogy -17 fokban, Nyíregyházán egy megyeszékhelyen összesen 3 árus volt kint a piacon, Hévízen azon a héten is harmincöten jöttek el árulni a nagy hideg ellenére

– említi a piac vezetője.

Láttam, hogy primőr áru még nincs kint, tehát nem fólia alól hozták a terményeket az árusok. Mennyire van szabályozva, hogy a zöldség-gyümölcs bio legyen?

Zala megyében összesen 2 termelőnek van bio minősítése ezt a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. nagyon komolyan ellenőrzi. Valójában az az életszerűtlen, amikor egy piac azt állítja magáról, hogy biopiac. Aki maga is termel otthon zöldséget, az pontosan tudja, hogy gyakorlatilag lehetetlen permetezés nélkül megoldani a termesztést, ha nincs a növény kezelve, azonnal megtámadja, megfertőzi valami.

A nagy kérdés: meg lehet élni a piacozásból?

35-40 éve maszekként nagyon jól meg lehetett élni belőle. A Koltai féle Eldorádó című film, amiben Eperjes Károly játszotta a főszerepet, teljesen élethűen ábrázolta a piacosok világát. Akkoriban azt mondták, hogy a piacozásban annyi pénz van, hogy egy szezon alatt 1 balatoni ház árát meg lehetett keresni vele.

Azok az árusok, akik mögött komoly gazdaság van mondjuk 40 hektár földdel, 2000 disznót vágnak egy évben, és mellettük áll az egész család a munkában, ma is meg tudnak élni a piacozásból.

A kézművesekről ez már nem mondható el, esetükben a piaci eladásokból származó bevétel csak keresetkiegészítésként szolgál, zsebpénz. Hiába sok a turista, az emberek inkább csak élelmiszerre költenek, illetve a magyar kézműves ipart is letarolta az olcsó kínai áruk dömpingje.

Azt olvastam egy önnel készült interjúban, hogy volt olyan, hogy a kézműves árust megkérte, mutassa meg, hogyan készíti a portékáját, hogy bebizonyosodjon, valóban ő csinálja azokat.

Igen, ez így igaz. Egy győri ötvöst megkértem – én is értek az ötvös mesterséghez, 7 éves koromtól 57 éves koromig folyamatosan tanultam, mindenféle szakmám van – mesélje el, hogyan készíti a termékeit, hogy tudjam, hogy valóban ő állítja e elő őket. Ékszerek esetében – azokhoz nem értek – iparművészeket szoktam megkérni, hogy állapítsák meg az áruról, hogy az valóban kézműves termék-e. Ha nem megy, akkor volt már olyan, hogy megkértem az árust, mutassa meg hogyan készíti el a terméket.

Évente legalább kétszer elmegyek a legnagyobb kínai piacra, hogy lássam ott miket lehet kapni, hogy hozzánk még véletlenül se kerüljenek be ilyen holmik kézműves termék címen.

Kiemelt kép: Hévízi Termelői Piac