A szakértők egyenesen a kontinens élővilága elleni háborúként emlegetik a lengyelországi Visztula menti erdőségekben folyó fakitermelést – írja a Guardian.
A Visztula Lengyelország legfontosabb és leghosszabb folyója, a Balti-tenger vízgyűjtő területének legnagyobbja. A folyó menti őshonos erdőségek fokozódó fakitermelése, a mintegy 90 km hosszú területen végzett erdőirtás a biológiai sokféleség összeomlásával fenyeget, és előrevetíti más európai erdőségek baljós jövőjét is a szakértők szerint.
A Natura 2000-nek elnevezett terület körüli fafeldolgozás célja, hogy a Balti-tenger felől biztosítható legyen Lengyelország haditengerészetének az út egy Oroszország felőli riadóztatás esetén. Viszont ez csak egyetlen példa arra a fairtásra, amit a tudósok egyenesen a természet elleni hadviselésnek neveznek.
A kampány résztvevői azzal vádolják az EU-t, hogy saját megújuló energiafelhasználását az európai szűz erdőkben történő fakitermelésből nyeri.
Az EU várhatóan 2010 és 2030 között mintegy 125 millió tonna szén-dioxid-megkötési potenciált veszít el az erdőirtások során, olyan országokban, mint Észtország, Lettország és Ausztria.
Lengyelország azonban a történtek ellenére is reméli, hogy a Białowieża-erdő megmenekülhet, bár nagy veszélynek van kitéve számos más, veszélyeztetett ősi erdővel együtt, melyek Közép- és Kelet-Európában potenciális hatással vannak az európai üvegházhatású gázok kibocsátása elleni küzdelemben.
Először Białowieża, most a Visztula menti erdőség. A lengyel kormány ismét figyelmen kívül hagyja polgárait, és egy pótolhatatlan, védett terület elpusztítására tör. Mivel a biológiai sokféleség ezáltal összeomlik, az illegális fakitermelés pedig tombol, az európai hajózási csatorna átadása sötét jövőt jelentene egész Európa számára
– osztotta meg aggályait Adrian Bebb, a Föld Barátai szervezetben felszólaló aktivista.
Az Európai Bizottság pénteken egy technikai találkozón kérdőre vonta Lengyelországot az építkezésért, amely megsértheti a környezeti kockázatértékelési törvényeket.
A lengyel Környezetvédelmi Minisztérium nem válaszolt a megjegyzésre.
Sürgősen felül kell vizsgálni azokat a kritériumokat, amelyek meghatározzák, mely faanyagok égethetőek, annak biztosítása érdekében, hogy ne égessük fel természeti örökségünket is
-mondta el Hannah Mowat szóvivő az erdők védelmében.
Az erdőirtás másik oka az illegális fakitermelés, különösen olyan országokban, mint például Romániában.
Andrei Ciurcanu, a román NGO Agent Green szóvivője elmondta, hogy a Guardian által megfigyelt kormányzati adatok szerint az országban tavaly 38 millió köbméternyi fát gyűjtöttek össze, több mint kétszer annyit, mint amennyit hivatalosan termeltek ki.
Nemzeti parkjainkban az öregkori erdőket is nagy mértékben irtják. Környezetvédelmi katasztrófa az EU szeme láttára
– mondta Ciurcanu.
Mivel az uniós erdők 80% -a már rossz állapotban van, az Éghajlati Integritási Központ nevű szervezet hétfőn mérföldkőnek nevezett bírósági eljárást indít az EU ellen ez ügyben.
Egy európai bizottsági szóvivő elmondása szerint olyan átfogó politikai keretet nyújtottak be, amely a bioenergia fenntartható fejlődésének biztosítására irányul, ugyanakkor növeli a föld és az erdők szerepét, valamint ösztönzi azok termelékeny és fenntartható használatát. Ezt a megközelítést támogatták a társjogalkotók – a tagállamok és az Európai Parlament – az irányelv elfogadásakor tavaly.
Kiemelt kép: pixabay.com
