Virágzó vidékünk

Őshonos erdők születnek a Maros ártérben

A hullámterekben nem könnyű az erdőterületek felújítása.
Korábban a témában:

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság őshonos fafajokkal váltja fel az idegenhonos fajokat a Maros folyó hullámterében. Az erdőfelújítási munkák az ezredfordulón kezdődtek és lassan a befejezéshez közelednek. A Maros hullámterében az 1980-as években telepítettek be több száz hektárt nemes nyarakkal – olvasható a nemzeti park weboldalán.

Fák és erdők nélkül nincsen fenntartható jövő
Kulcsfontosságúak az élelmezésbiztonság, az ivóvíz, a megújuló energiaforrások és a vidéki térségek megélhetése tekintetében.

A nemes nyarasok meglehetősen szegényes élőhelyek, éppen ezért a természet védelméről szóló törvény sem engedi, hogy újra ezek a fafajok kerüljenek a nemzeti parki területekre. Az igazgatóság tehát őshonos fafajokkal – szürke nyárral, fekete nyárral, magyar kőrissel és kocsányos tölggyel – végez erdőfelújításokat.

A hullámterekben nem könnyű az erdőterületek felújítása, mert főleg a nemes nyarasok alatt nagy mennyiségű gyalogakác szaporodott el, s egyéb inváziós fafajok, például a zöld juhar és az amerikai kőris is nagy területeken van jelen. A facsemeték elültetése után még évekig ápolni kell ezeket az erdőket, a csemeték körül kaszálást kell végezni, a sorok közötti területet pedig munkagépekkel rendben tartani.

Mivel a hullámtér mélyebb részeit gyakrabban elönti a folyó, oda elsősorban füzeket ültetnek, amelyek jól bírják a vizet. A magasabban fekvő részekre kőrisekkel tarkított nyarasokat,illetve kocsányos tölgyeket telepítettek, az erdők színesítésére szileket, juharokat és őshonos cserjéket is ültettek.

Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.