Virágzó vidékünk

350 ezer őshonos fát ültetnek el a Kiskunságban

Új erdők születnek.
Korábban a témában:

Elkezdődtek az erdősítési munkálatok a Kiskunsági Nemzeti Park területén. A lombhullást követően késő ősztől kora tavaszi időszakig mintegy 60 hektáron, 350 ezer darab őshonos fajokból álló facsemetét ültetnek a Tisza-völgyében Lakitelek, Tiszaalpár, Csanytelek és Mártély, a Homokhátságon Bugac, Bócsa, Páhi és Kunadacs térségében.

A Kiskunsági Nemzeti Park jelentős méretű, mintegy 10 ezer hektárnyi erdővel rendelkezik. A faállomány közel 40 %-a idegenhonos, természetvédelmi szempontból csekély jelentőséggel bíró fajokból áll, mint a nemes nyár, a fekete fenyő, az erdei fenyő és az akác.

erdo2

A Homokhátságon elsősorban a tájra jellemző hazai nyáras állományokat alakítunk ki, a Tisza-völgyi ártéri erdőkben pedig tölgy-kőris-szil ligeterdőket – nyilatkozta Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója.

A nemzeti park szakemberei azon dolgoznak, hogy ezeket az erdőket őshonos fafajokból álló, a hozzájuk kötődő fajokkal együtt fajgazdag élővilágnak otthont adó erdőkké alakítsák, amit szaknyelven erdőszerkezet átalakításnak neveznek.

Mivel az erdők életciklusa évtizedekben, sőt évszázadokban mérhető, ezért ezt a távlati célt csak hosszú távon lehet elérni és több lépésben. A folyamat során eltávolítják az idegenhonos fajokat és helyükre hazai nyárfajok, kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei és vénic szil, vadkörte, mezei- és tatárjuhar kerül.

Kapcsolódó cikk: Szaporítják az őshonos gyümölcsfákat Mónosbélen

Képeink illusztrációk – Fotó: Wikimedia Commons

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.