Virágzó vidékünk

Újra lélegzik az Ó-Dráva holtág Barcsnál

A természeti értékek, az élővilág nem ismer határokat, megőrzésük közös felelősség.

Újraéledt az Ó-Dráva holtág az Európai Unió LIFE+ programjának keretében. Az öt évig tartó, mintegy 834 ezer eurós magyar-horvát élőhely-revitalizációs beruházás zárókonferenciáját kedden tartották Barcson. A horvát és a magyar természetvédelmi szervek az 1990-es évek vége óta számos, az élőhelyek megóvását, az ökoturizmus fejlesztését szolgáló közös programot valósítottak meg a térségben hazai és nemzetközi forrásokból.

A természeti értékek, az élővilág nem ismer határokat, megőrzésük közös felelősségünk

– hangzott el a konferencián.

A Duna-Dráva Nemzeti Park több szakmai, civil szervezet és önkormányzat együttműködésének eredményeként sikerült biztosítani a Barcs és Péterhida között található, mintegy 15 kilométer hosszú holtág vízellátását, javítva az állat- és növényfajok élőhelyeinek, a part menti ártéri erdők állapotát.

Fotó: MTI/Sóki Tamás

A vízvisszatartás érdekében egy úgynevezett fenékküszöb épült a Dráván, amely egy esetleges szennyezés esetén lehetővé teszi a víz mozgását, gyorsabb lefolyását. A műtárgynál hallépcsőt is kialakítottak, hogy a halak a duzzasztót megkerülve a főág és a holtág között vándorolhassanak. Ezen kívül mederkotrásra, régi horgászstégek lebontására, felújítására, facsemeték ültetésre is sor került a területen.

A beruházásra azért volt szükség, mert az Ó-Dráva vízellátása a Dráva medersüllyedése miatt romlott az elmúlt évtizedekben, s ez száraz időszakokban veszélyt jelentett az élőhelyekre. E változatos, vízparti élőhelyek nagyon sok madárfaj, köztük a feketególya, a bakcsó, a törpegém fészkelő- és táplálkozóhelye, de nagy számban találhatók itt hüllők, kétéltűek, kevésbé ismert, de értékes halfajok is.

Fotó: MTI/Sóki Tamás

A WWF Magyarország a beruházással összefüggésben korábban azt közölte az MTI-vel, hogy az Ó-Dráva 176 hektáros területén 17 élőhelytípust azonosítottak, ahol 90, ebből 12 fokozottan védett madárfaj, és egyebek mellett 15 halfaj fordul elő. A parton olyan hatalmas fekete nyárfák is vannak, amelyek törzskerülete meghaladja a 10 métert.

Az elmúlt évtizedekben olyan magyarországi “természetvédelmi sikertörténetek” kapcsolódtak a LIFE-programhoz, mint a kerecsensólyom, a túzok, a szalakóta, vagy a parlagi sas állományának megőrzése, erősítése, s az, hogy e fajok élőhelyeinek fontosságát sikerült eredményesen kommunikálni a társadalom felé, írta az MTI.

Kiemelt kép: MTI/Sóki Tamás

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik