Virágzó vidékünk

Ezerarcú és romatikus a festőien szép Pinka szurdok

Korábban a témában:

A Pinka szurdok az egyik legmegejtőbb túrázó helye Vas megyének, ezerarcú, minden évszakban másért és másért érdemes a romantikus, katlanszerű völgyben túrázni. Tavasszal mezőnyi kankalin, hó- és gyöngyvirágokban gyönyörködhetünk, nyáron a hegyi patakban horgászhatunk, vagy a gátnál nagyokat csobbanhatunk, ősszel pedig vöröslő falevelekben gázolhatunk.

9 Fotó megtekintése

Ezerarcú és romatikus a festőien szép Pinka szurdok

Fotó: Pais-H Szilvia
Még több +

Külön érdekesség, hogy a rendszerváltás óta a szurdokban direkt nem folytatnak erdészeti tevékenységet, ezért is látni annyi kidőlt, viharvert fát, hagyják természetes állapotában elkorhadni. Az országhatártól a felsőcsatári bukógátig ráadásul szabályozatlan mederben folyik a Pinka.

A 260 kilométeres magyar-osztrák határsáv vadregényes kis szakasza

A Vas-hegy lábánál, Felsőcsatár falu legszélén, Szombathelytől mindössze 18 kilométernyire járunk. A szurdok túloldalán már az ausztriai Eisenberg hegye található, manapság magyar turisták kedvelt kirándulóhelye is, a határzár és a vasfüggöny előtti időkben azonban a nyugatra menekülő honfitársaink első külföldi mentsvára lehetett.

A patak mentén, lent a szurdokban 1949-től – az illegális határátlépések megakadályozására – különböző technikai rendszereket, drótkerítéseket és aknazárat hoztak létre. Belépni évtizedeken át csak határőröknek szabadott. Talán a sok évtizednyi elzárásnak köszönhető a Vas-hegy ma is megejtő érintetlensége, a vadregényes Pinka és a hasadék buja természetessége.

Évtizedeken át nem is láttak errefelé kirándulókat

Mivel a szőlőhegy az 50-es évektől a határövezet részét képezte, csak a helyi lakosok, illetve határsáv-igazolvánnyal rendelkezők juthattak át a Pinka hídján felállított katonai ellenőrző-ponton. Idegeneknek számára megközelíthetetlen volt, TILOS volt még a környékre is a belépés.

9 Fotó megtekintése

Ezerarcú és romatikus a festőien szép Pinka szurdok

Fotó: Pais-H Szilvia
Még több +

A Vas-hegy elzártságát mi sem bizonyítja jobban – mesélik azóta is a helyiek -, hogy a hegy szőlősgazdái is csak úgy közlekedhettek pincéikhez, hogy kaptak egy számot, amit az ellenőrző ponton,  a ” kapunál” bemondtak. A vendégeknek pedig, akik a szüreten szeretett volna segédkezni, először a rendőrségen kellett bejelentkezniük, hogy ideiglenes belépési engedély kaphassanak.

A hűséges magyar falu, ami nem akart osztrák lenni

Maga Felsőcsatár legkorábbi írásos említése 1244-ből maradt fenn, Chatar néven, ami pajzsgyártót jelent. A település Árpád-kori eredetű, a szolgáló falvak között tartják számon, ahol fegyvergyártók éltek, akik a közeli Óvár várához tartoztak. A 16. században szerezték meg a birtokokat a Batthyányak, akik az 1532-ben, Kőszeg ostroma idején elpusztított lakosság helyett horvát telepeseket hívtak ide – olvashatjuk a leírásokban.

Forrás: wikipedia

Érdekesség még, hogy Felsőcsatár 1921-ben a trianoni békeszerződést végrehajtó határmegállapító bizottság először Ausztriának ítélte, de a helybeli lakosok tiltakozása következtében megváltoztatták a döntést, így 1923 március elején visszakerült Magyarországhoz.

A község határában 1952-ben zsírkő- (talkum-) bányát nyitottak, amely egyetlen ilyen volt az országban. A kőbánya 1960-as években élte fénykorát az akkor több mint száz főt foglalkoztató üzem, a későbbi években csökkentette termelését. A bányát 1996-ban bezárták – a felsőcsatári kő azonban azóta is fogalomnak számít.

9 Fotó megtekintése

Ezerarcú és romatikus a festőien szép Pinka szurdok

Fotó: Pais-H Szilvia
Még több +

Jobbra lent a Pinka folydogál, balra fölöttünk a Vashegy csoport dombjai

Az általunk ajánlott túra 5 km hosszú lehet, önmagába visszakanyarodó ösvény, kaptatóval, sziklákkal, útra dőlt fatörzsekkel.  Gyerekekkel is, akár már 5-6 éves kortól bejárható, és bármikor könnyedén visszafordulhatunk, de többféle útvonalat is választhatunk – ráadásul minden útvonal remekül követhető, jól kijelölt.

A mi túránk a felsőcsatári hídnál, a parkolóból indul, az első állomásunk pedig a malom, amely már a parkolóból is látszik.

A leírások szerint a 16. században épült. Kuthasy Simon lovaskapitány kapta meg 1592-ben az akkor négy kerékkel működő épületet, aminek fejében két fiával együtt fegyveresen mindenkor a földesúr rendelkezésére kellett állnia. 1927-től ez a malomépület biztosította a község elektromos ellátását.

Kis sétával a hallépcsős duzzasztógáthoz érhetünk, amelyet 4-5 éve építettek ki

A patak vize Ausztriából folyik át hozzánk. A völgy a Vas-hegy azon részéhez tartozik, amely valóban megmaradt természetes állapotában.

Gát és a hallépcső

Horgászoknak is érdemes kilátogatni

A Pinka patak a Rába legjelentősebb vasi mellékvize. Kiváló minőségű, állandó vízszintje miatt pedig kiszámíthatóan jó pisztrángos, paducos víz hírében áll.

9 Fotó megtekintése

Ezerarcú és romatikus a festőien szép Pinka szurdok

Fotó: Pais-H Szilvia
Még több +

Halállománya a harminchat fajtájával (pisztráng, márna, küllő, vágócsík, bucó, dunai ingola és a balin) a magashegyi patakok jellegzetességeit hordozza. A környéken nyolc kétéltűt és hüllőfajt tartanak számon, él itt állítólag foltos szalamandra, sárgahasú unka, vöröshátú fürge gyík, törékeny gyík, rézsikló, vidra, nyuszt, pele, és hosszúfülű denevér is.

9 Fotó megtekintése

Ezerarcú és romatikus a festőien szép Pinka szurdok

Fotó: Pais-H Szilvia
Még több +

A terület növény- és állatvilágát a Kerekerdő Alapítvány kutatta, majd mutatta be könyvben és tájékoztató táblákon

Már szinte az első méterektől szembetűnő a környék növényvilágának buja természetessége, ami botanikai szempontból is roppant változatos. Lábaink előtt ártéri és sziklai vegetációk, felettünk mészkedvelő és erősen kilúgozott talajokhoz kötődő erdőtársulások – ezt olvassuk ki a szombathelyi Kerekerdő Alapítvány által jegyzett útikalauzból, amiből próbálunk a személődésen túl némi természettudományos ismeretre is szert tenni.

9 Fotó megtekintése

Ezerarcú és romatikus a festőien szép Pinka szurdok

Fotó: Pais-H Szilvia
Még több +

Huszonegy védett növényfajt tartanak számon, közel természetes állapotú erdőszép zsombékosokra bukkanhatunk. Az élővilág sokszínűségéből alig érzékelünk valamit, pillangókban, nevenincs vízimadarakban, legyekben és szarvasbogarakban gyönyörködünk. Az útikönyv vízirigókról, nagy kócsagokról, hegyi billegetőkről, jégmadarakról, fekete gólyákról, és uhukról is mesél.

A Pinka medrét elhagyva felkaptatunk a hegyre

A hegyen, olvashatjuk az útikalauzban, több száz, egykor boronafalas, “csatári kőből” épült, műemlékileg védelemre szoruló pince áll. A Vashegy a Kőszegi-hegységgel szerves egységet alkot, ami szintén tradicionális borkultúrával rendelkezik, kiemelkedő települései Felsőcsatár és Vaskeresztes.

Forrás: wikipedia

A mi utunkat jobbára újonnan emelt házacskák, törpenyaralók, kis birodalmak szegélyezik. A szőlőbirtokokról az is olvashatjuk, hogy a környékre a domborzathoz igazodó hosszú és keskeny, mozaikos elrendezésű, apróparcellás földhasználat a jellemző. A talaj meszes és savanyú, ha édes bort kínálnak, azt el ne fogadjuk…!

Fenn a hegyen, Felsőcsatáron található az ország egyetlen Vasfüggöny-múzeuma

A szabadtéri múzeumot Goják Sándor volt sorállományú határőr szakaszvezető álmodta meg, aki 1965 és 1968 között szolgált a nyugati határon, Kőszeg melletti dombságnál. Az ő magángyűjteménye házának hátsó kertjében található.

Kutattam és gyűjtögettem a korabeli vasfüggöny-maradványokat, különböző tárgyakat, hogy végül a világon egyedülálló módon, elsőként építhessem meg azt az 1948-1989-ig az osztrák-magyar határ mentén több száz kilométeren keresztül húzódó “nevezetesség” egy darabját, amit a nyugati világ VASFÜGGÖNY-ként ismert.

– meséli honlapján.

A felsőcsatári sírhalmokról

A Pinka-szurdoktól mintegy három kilométerre, a hegy Ausztria felőli csücskénél, Felsőcsatár határában egy időszámításunk előtti 7. századi vaskori halomsírmező is található – ez túránk utolsó állomása.

Kívülről, az erdei ösvény mentén végig, jól beazonosítható kis dombszerű halmokat látni, amelyek a régészeti kutatások szerint a pinkaóvári (Burg) Halstatt kori földvár előkelőinek, fejedelmeinek sírjait rejtik.

Az elhunytakat temetésükkor ruházatukkal, ékszereikkel, fegyvereikkel helyezték a máglyára, és egyiküket az áldozati állatokon kívül egy közeli hozzátartozó vagy szolgáló is követett a lángok közé. A máglya eloltásakor a hamvakat urnába töltötték és további kerámia- és fémedények kíséretében a földhalom alatt felépített négyszögletes kő sírkamrába helyezték el. A jelek szerint a sírkamra bejáratát befalazták, ám a lejárati folyosó még hosszabb ideig nyitva maradt, ahova edényekben később áldozati ételeket vittek.

Forrás: wikipedia

Végezetül, érdemes egyszer felmenni a felsőcsatári szőlőhegy legtetejére is, a középkori Szűz Mária-kápolnához, ahonnan festői panoráma tárul elénk.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.