Virágzó vidékünk

Hidat épít múlt és a jövő között a mesés Boróka ház

Korábban a témában:

Az egyik legszebb hivatás. A magam ura vagyok, új embereket ismerhetek meg, amiből nagyon sokszor barátság is születik, és nincs főnököm, ami igen pozitív

– kezdi a beszélgetést a Füzesgyarmaton élő Anikó, aki 2008-ban döntött úgy, hogy vendégházat nyit.

Az eredetileg tájgazdálkodási mérnökként végzett nő nem hirtelen ötletből döntött, előtte mindent alaposan átgondolt. Hosszas piackutatás, tervezés után vágott bele a négy szobás vendégház működtetésébe, amely elsősorban a helyi fürdő és gyógyászat vendégeit, a vadászokat, és a környéken alakuló beruházások kihelyezett munkásait akarta kiszolgálni.

Fotó: Nagyné Banadics Anikó

A számításaim beváltak, de a munka a vendégház üzemeltetésénél is munka. Rengeteg mindennel kell számolni, ha valaki úgy dönt, falusi turizmusból szeretne megélni. Először is tudni kell, hogy az utóbbi években többen is megpróbálták ezt a fajta vendéglátást. 2013-2020 között elég sok pályázat is segített ebben, tehát túlkínálat van. Nagyon jónak kell lenni ahhoz, hogy valaki a piacra bekerüljön és ott is maradjon

– mondta Anikó.

Mint fogalmazott a kezdéshez alkalmas ház kell, jó felszereléssel, ez pedig pénzbe kerül. Oda lehet tenni a leselejtezett dolgokat is, de hosszú távon nem arat sikert. A vendégnek igénye van. Kényelmes ágyra, nem kínai ágyneműre, és nem a szülők 40 éves bútorára, akkor sem, ha rá van fogva, hogy retró.

Természetesen az sem mindegy, hol van a vendégház.

Ha az ember olyan helyen nyitja, ahol eleve van vendégforgalom, Balatonon, vagy valamilyen felkapott fürdővárosban, akkor a konkurenciával kell számolnia. Helyben vannak a régi ,,motorosok”, akiknek kialakult vendégköre van, vagy az újak, akik esetleg nagyobbak, modernebbek szebbek. Kezdetben csak a ,,morzsa” jut, és évekbe telik, mire a vendégkör biztosan kialakul. De ha a vendégház kevésbé ismert, a világtól távolabb lévő csendes, és természetközeli helyen van, akkor el kell érni, hogy a vendégek rátaláljanak. Ez sem könnyű.

Fotó: Nagyné Banadics Anikó

Mindezek mellett pedig a szezonnal is számolni kell. Az emberek többsége a nyári hónapokban szeretne elutazni. Rendszerint június második felében indul meg a vendégforgalom, és augusztus 20-ikával befejeződik a nyári szezon. Ebben a pár hétben is inkább a hétvégeken van a hangsúly. Ha van esetleg vadászat, vagy egyéb program, amit ősszel vagy télen is lehet csinálni, akkor jobb a helyzet, viszont akkor számolni kell a fűtés költségével is.

A falusi turizmusban a vendégek egyszerre várják el a falusi hangulatot és a teljes felszereltséget, szolgáltatásokat. Kell a wifi, a sokcsatornás tévéadás, de ugyanakkor szeretnének csendet és elszigeteltséget. Kell a bőséges, vidéki jellegzetességű étel és ital, természetesen kiváló alapanyagból. Mindez szükséges az aktív és passzív pihenéshez, ezért ezt a vendéglátónak biztosítani kell.

Egy dologgal tisztában kell lenni. Az, hogy nyitok egy vendégházat, és holnaptól hemzsegnek a vendégek, és dől a lé, csak a mesében létezik

– szögezi le Anikó, aki azt is elmondta, hogy a vendéglátás megkövetel bizonyos tűrőképességet és alázatot a vendégekkel szemben, s ez nincs meg mindenkiben.

Fotó: Nagyné Banadics Anikó
Fotó: Nagyné Banadics Anikó

Sokan csak a pénzt látják a vendégben, akinek talán egész évben ennyi az összes pihenése, és a vendéglátónak az a feladata, hogy biztosítsa neki, amennyire csak tudja ezt a pihenést, akkor is, ha ez esetleg áldozattal jár

– magyarázta.

Anikó az első vendégház után egy másodikat is nyitott néhány évvel ezelőtt, itt azonban már ötvözte a hobbiját, a régiség gyűjtést, és a vidéki szociográfia iránti érdeklődését a vendégházban. Így született meg a Boróka teljesen korhű paraszti berendezéssel.

Mivel a gyűjteménynek több hely kellett, készült egy nyitott skanzen is, ami látogatható, és alkalmanként rendezvények számára is bérelhető. Ehhez természetesen a felszerelés is korhű, vannak kékfestő terítők, gránit tálak, festett tányérok.

Saját állatállományom és kertem is van a vendégházakhoz, így a magam által megtermelt tojást, húst, sajtokat, gyümölcskészítményeket tudom az asztalra tenni a vendégeimnek, amiért minden vendégem nagyon hálás. Mindezekről, a házról, az állatokról, a mindennapokról történeteket is írok. Sokan úgy is hívják a házat, hogy a ,,Mesélő ház”

– mondja Anikó, aki szerint minden vendég imádja az állatokat – akik a szezont a vendégház udvarán töltik -, de a hozzáállásuk igencsak eltérő.

Fotó: Nagyné Banadics Anikó

Van, aki szinte sajátjaként elkezdi megetetni az állatokat, vannak akik kis tétovázás után szívesen besegítenek, mások csak nézelődnek, figyelnek, és kérdeznek. A gyerekek pedig mindig tiszta szívből lelkesek. A vagányak botot kerítenek, akár a föld alól is, és egész nap az udvaron rohangásznak, a pipi- tériek nem kis riadalmára. Az óvatos kíváncsiak  kerítésen innen figyelik az eseményeket. A gondoskodó gyerekek mire feleszmélek, egy fél zsák takarmánnyal terítik be az udvart, és letépett fűcsomók jelzik az útjukat.

Abban viszont mindegyik hasonló, hogy imádnak tojást szedni a tyúkok alól. Ezért meg szokott történni, hogy a hat tyúk után tíz tojást is össze tudok szedni. Mert némi logisztikával akár háromszor is visszacsempészem a tojásokat, a gyerekek számától függően

– meséli.

A jó vendéglátó eléri, hogy a vendég jól érezze magát. Van, aki igényli a beszélgetéseket, van aki magányra vágyik. Ezt fel kell ismerni, és aszerint kell a vendéghez viszonyulni, állítja Anikó, aki büszke arra, a vendégei barátként intenek búcsút távozáskor.

Fotó: Nagyné Banadics Anikó

Sok közülük vissza is jár, ami azt jelzi nekem, hogy jól végzem a munkám

– összegzi boldogan.

Kiemelt kép: Nagyné Banadics Anikó

Ártéri házban találta meg boldogságát a Gemenci Hajós és családja
A pesti összkomfortot cserélték fel a természet közelségére.

Kommentek

Tiszacsege, 2018. június 11.
Tiszavirágok (Polingenia longicauda) a Tisza tiszacsegei szakaszán 2018. június 10-én. A tiszavirág és a vele rokon fajok az ipari forradalom elõtt még egész Európában elõfordultak, a szennyezések miatt azonban ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin figyelhetõk meg. A faj védett, állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése is.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.