Visszatértek a gyönyörű gyurgyalagok a Kisalföldre

A gyurgyalag, vagy más néven méhészmadár vagy piripó a meleg éghajlatot részesíti előnyben. Európába májusban érkezik meg, augusztus végén, szeptember elején indul útnak Észak-Afrikába és Nyugat-Ázsiába.

A színpompás madár tehát mindössze bő három hónapot tölt nálunk, ám ezen a rövid időszakon múlhat állományának fennmaradása. – olvasható a gyorplusz cikkében. A portálnak egy olvasó küldött fotókat a gyönyörű madarakról, akik telelésükből a napokban érkeztek meg a Kisalföldre, a Győrhöz tartozó Gyirmótra.

Főként a nyílt területeket kedveli néhány elszórtan álló fával és bokrokkal. Folyók, tavak meredek oldalában fészkel, a szomszédok egymáshoz közel építik ki alagútjukat, bennük a költőüreggel.

Csodaszép, tarka madár, hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga. Szemsávja és torokszalagja fekete. Fekete csőre hosszú, hegyes és enyhén hajlított.

Rovarevő specialistaként többnyire kisebb-nagyobb szitakötőkkel, lepkékkel és sáskákkal táplálkozik. A rovarokat röptében kapja el.

Nevükből adódik, hogy a darazsakat és méheket is elfogyasztják, valamennyire ellenállóak a szúrásukra, de mielőtt lenyelik őket kitépik a fullánkjukat és a méregmirigyüket.

A gyurgyalagot a méhészek épp ezért nem szeretik, bár távolról sem fogyasztanak annyi méhet, mint azt sokan gondolnák. Legfeljebb az esős napok jelenthetnek kivételt, vagy ha a kaptárakat a telep közvetlen közelében helyezik el, szinte felkínálva a méheket.

A méhestől csak elriasztani szabad, mivel Magyarországon 1982 óta fokozottan védett.

Természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A Vörös Könyvben mint aktuálisan veszélyeztetett faj nem szerepel.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben és 2013-ban „Az év madarává” választotta.

Kiemelt kép: Wikipedia/Pierre Dalous