Virágzó vidékünk

100 éves fotókon a nejlonzacskók nélküli piacok hőskora

Ez volt a fórum, a pláza, a friss áruk és ízek tárháza.
Korábban a témában:

Gyermekfejjel még nem igazán értettem, hogy nagyszüleim, ha nagy ritkán ki is mozdultak a falujukból, az első útjuk miért  mindig a városi piacra vezetett. Ez volt a fórum, a pláza, a friss áruk és ízek tárháza, kommunikációs csomópont, ahol hosszasan lehetett diskurálni, nagyhangú kofákkal alkudozni,  kolbász mellett kisfröccsel koccintani az aktuális jó vételre, vagy épp újságpapírba mért szotyival kínálni az unokát.

De honnan ered a piac szó?

Az olasz piazza (tér) kifejezésből származik, és a település főterén tartott kisebb árusítást jelentett. Történetük az ókorig nyúlik vissza, amikor is elsősorban élelmiszerpiacokat tartottak, amiket a forgalmasabb utcák mentén, úgynevezett piacutcákon rendeztek meg. Később külön piactereket alakítottak ki a falvak és mezővárosok főterein, ahová fogadók és kocsmák is költöztek.

Magyarországon a piacok a középkorban élték a hőskorukat. Számos magyar város mind a mai napig nevében is őrzi a régi piaci jelentőségét: például Szombathely. A jelentősebb településeken hetente tartottak piacnapot, de akadt olyan mezőváros, ahol egyszerre több is működött.

A vidéki piacoknak olyan specialitásai voltak, amelyek másfelé is elterjedtek

  • mint például a miskolci, aztán a pesti Lacikonyha
  • a debreceni kenyérpiac a régi Piac utcán
  • a nagykőrösi uborkapiac
  • a kecskeméti barackpiac
  • a szegedi paprikapiac
  • a makói hagymavásár

Milyenek lehettek 50-100 éve a magyar vidék piacai, ahová déd- és nagyszüleink is oly szívesen jártak?

Szívesen visszautaznék most az időben, a kenyeres asszonyok, a subások, a szatócsok, a bognárok, a gubások, a papucsosok, a szíjgyártók, a csipkeverők, a gyertyamártók és a süvegesek közé – meglesném az elfeledett mesterségek portékáit, jót alkudoznék én is a fából ácsolt asztalok felett.

A Fortepan képei most visszarepítenek ebbe a letűnt, poros és zsúfolt, sokszínű, nejlonzacskók és bevásárlókocsik nélküli vidéki piaci világba.

1900. Magyarország, Kecskemét Kossuth tér, háttérben a Kossuth szobor.
1900. Magyarország, Kecskemét Rákóczi út, háttérben az Igazságügyi palota.
1900. Románia, Erdély, Vajdahunyad vásár a Fő téren, háttérben a vár.
Kirakodás az 1900-as évek elején
1908. Magyarország, Debrecen Piac utca.
Soproni piac az 1910-es években
1915. Magyarország, Sopron Szent Mihály utca.
Piacozás az I. világháború idején
1923. Magyarország, Székesfehérvár Piac tér (Hal tér, Búza piac).
1923. Magyarország, Székesfehérvár Piac tér (Hal tér, Búza piac).
1930. Magyarország, Eger piac a Dobó István (Kossuth) téren, háttérben a Hangya Szövetkezet épülete.
1933.
1938
1938. Győr
1938. Magyarország, Szolnok Kossuth (Piac) tér.
Piaci kirakodás a ’30-s években
1939. Magyarország, Győr Széchenyi tér, piac.
1939. Magyarország, Győr Széchenyi tér, piac.
Piac 1940-ben
1950. Győr
1971. Magyarország, Nagykanizsa piactér.
A ’70-es évek

1986

Mi mással is búcsúzhatnák, mint a rendszerváltás utáni évekből az úgynevezett “KGST-piaccal”

1990. Magyarország, Budapest XI. Etele tér, “KGST-piac”.
KGST-piac a ’90-es években

A címlapfotó, és a cikkben szereplő összes kép forrása: Fortepan

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.