Virágzó vidékünk

Kivirult az élet az elhagyott Fertő-melléki szőlőhegyeken

Értékes növény- és állatfajok telepedtek meg ezeken a területeken.
Korábban a témában:

Nem áll meg az élet az elhagyott szőlőültetvényesekben  – írja a Magyar Mezőgazdaság. Gazdag növény- és állatfaj lelhet otthonra ezeken a területeken, ezért is különös odafigyelésre van szükség.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Fertőmelléki-dombsoron például 1945-ig művelték a szőlőt, aminek a nagyüzemi gazdálkodás vetett véget. A kisparcellák körülbelül tizenöt év leforgása alatt tűntek el. A szőlőterületek művelésének felhagyásával – érdekes módon – beindultak azok az ökológiai folyamatok, amelyek során értékes növény- és állatfajok tudtak újra megtelepedni.

Sok helyütt a korábbi művelés hatására csak gyomos, siskanádas, elakácosodott vad területek keletkeztek, ugyanakkor természetközeli gyepek mentén felhagyott szőlők másodlagos gyepekké fejlődhettek.

A szőlőültetvényeken a legtöbbször a vitéz-, az agár- és a bíboros kosbor jelenik meg, de a fokozottan védett adriai sallangvirág nagyobb magyarországi állományai is e területekhez köthetők. Az értékesebb növényfajok között említhetjük meg az erdei szellőrózsát, a fekete kökörcsint, az árlevelű és borzas lent, a szártalan csüdfüvet, a tavaszi héricset és a csillagőszirózsát. A kétszikűekben gazdag, változatos növény- és a rajta tenyésző rovarvilág szoros kapcsolatban áll egymással: a nektáradó, virágzó kétszikűek s a felhagyott, de még termést hozó szőlőültetvények például a lepkék számára is ideális táplálkozóhelyek lehetnek

– sorolják az elhagyott szőlőkben viruló védett fajokat.

Egy nagy kincs, az Adriai sallangvirág – Fotó: Wikimedia Commons

Az elburjánzó növények között él a magyar tarsza is, amely fajt leginkább a hangja alapján, az alkonyati órákban lehet megtalálni, amikor a gyep alsó régióiból a fűszálak vagy a kétszikű növények magasabb leveleire mászik, s onnan adja ki halk, de jellegzetes hangját. Ideális menedék a fészkelő- és táplálkozóhelyet a madaraknak is.

Citromsármányok, csukok, vagy éppen poszáták színes hímjei énekelnek szakadatlanul a magasabb pontokon – oszlopok tetején, bokrok csúcsain –, miközben párjaik az örökké éhes fiókákat etetik.

– írják.

A nemzeti park igazgatóság tapasztalatai azt is mutatják, hogy a felhagyott szőlők, gyümölcsösök sok esetben sajnos illegális szemétlerakókká válnak. Ezek ellenőrizhetetlenül szennyezhetik a talajt, az élővizeket, s veszélyt jelenthetnek állatra és emberre egyaránt.

Kiemelt képünk illusztráció – Fotó: Wikimedia Commons

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.