Nem, nem Finnország, hanem a tőlünk pár száz kilométerre lévő téli ruhába öltözött csodás Hargitát örökítette meg olvasónk, Szente Ottília.
Érdekességek a “Szent hegyről”, Hargitáról
- A Hargita a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának (Kelemen-Görgény-Hargita) része. A hegység hossza a gerincvonalon 70 km, szélessége 20–25 km. Három részre tagolódik: Északi-Hargita, Központi-Hargita és Déli-Hargita – írja a Wikipédia.
- A felszálló légtömegek miatt aránylag kevés az évi napsütéses órák száma (1600 – 1900 óra). Derült időre nagyobb valószínűséggel számíthatunk január 20 – február 10 és július 25 – november 10 között.
- A legmagasabb hegycsúcsokon az évi átlaghőmérséklet 2 °C. A leghidegebb hónap a január (−10 °C), a legmelegebb a június (8 °C) 1500 méternél magasabban. A fagyos napok szeptember végétől június elejéig tartanak, de néha nyáron is előfordulhatnak. A csapadékmennyiség a csúcsokon 1200 mm/év.
- Az erdők 1700-1740 méter magasságig terjednek. Ez alatt a fenyvesek az éghajlatnak megfelelően a hegység keleti oldalán 650 méterig ereszkednek le, a melegebb nyugati oldalon 1200 méterig. Bükkösök főleg a nyugati oldal alacsonyabb szintjein fordulnak elő.
- A Madarasi Hargita a Hargita hegyvonulatának a legmagasabb (1801 m) része, többszörösen megénekelt, a székelyek “Szent hegye”. Csúcsáról gyönyörű kilátás nyílik a terjedelmes, 20 – 25 km széles Hargita-fennsíkra, a Libán-tetőre, a Görgényi havasokra, Gyergyói havasokra, Hagymás hegységre. A Madarasi Hargita ma Erdély egyik legnépszerűbb síközpontja.
- Az itteni sípályák 1500 és 1760 m tengerszint feletti magasságban vannak, a síszezon általában december közepétől április közepéig működik, ebben az időszakban biztosan van hó a pályákon, ennek minősége az időjárástól függ. Ha kedvező az időjárás, a síidény május közepéig is eltarthat.
A napokban ilyen látvány fogadta mindazokat, akik ellátogattak a “Szent hegyre”.
Címlapfotó: Szente Ottilia
Igazi turistamágnes lett a felsőporumbáki mesekastély
2014-ben kezdték meg az építését.
