Biztos hallották már a mondást, hogy “elmehet Kukutyinba zabot hegyezni” vagy “megyek Kukutyinba zabot hegyezni”. A jelentése az első esetben egy olyan emberről szól, akivel nem sokat törődnek, akinek a sorsa nem érdekli az illetőt. A másik jelentését pedig akkor használjuk, ha valami érdektelen dolgot fogunk csinálni vagy épp nem akarjuk a kérdező orrára kötni, hogy hová készülünk.
És, hogy létezett, létezik-e Kukutyin? De még mennyire, még a polgármesterét is felkerestük.
Deszk közigazgatási területéhez tartozott a XIX. században Kukutyin-puszta, az elnevezés valószínűleg a “bürök” jelentésű, szerb-horvát kukuta növénynév -in képzős származéka – olvastuk a deszk-hu oldalon. Kukutyin területén később Ferencszállás települése cseperedett 52 házból és 202 lakosból a mai 600 főre.
A községet 1828-ban alapította a deszki Báró Gerliczy Ferenc, innen a név is: Ferencszállás. A báró dohánytermesztőket telepített Kukutyin-pusztára. A szólás pedig 1880-as évekig vezet vissza, ekkor ugyanis már zabbal volt bevetve a terület. De az éppen áradó Maros miatt nem lehetett dolgozni, víz alatt volt Kukutyin, épp csak a kalászok vége látszott ki. De a leleményes parasztemberek nem hagyták veszni a termést: csónakba ültek és levágták a zabkalászok hegyét, a termést, ez volt a zabhegyezés
– mesélt a szólás eredetéről Ferencszállás polgármestere, Jani János.
Ferencszállás két éve, 2018-ban ünnepelte alapításának 190. évét. Az eseményre egy pályázat keretében szervezték meg a Zab-napot, amit még kettő követett. Az idei, szeptemberi eseménynek pedig egy különleges apropója is volt: pajtamúzeumot avatott a 600 fős falu.
Az első Zab-napon minden a zab körül forgott, zabból készült ételeket főztünk, zabos sütemények készültek és a zabtermesztés, a kukutyini puszta művelésének relikviái is jelen voltak. Ebben az évben pedig ez utóbbi vonalat sikerült tovább rajzolnunk: egy pajtamúzeumot épített és rendezett be közösségünk
– mondta a polgármester.
A pajtamúzeum berendezéséhez összegyűjtötték a Ferencszálláson élő ősök földműveléshez, mindennapi élethez használt tárgyait. És igen, a zabhegyezésről is találhat érdekes kiállítási tárgyakat az, aki ellátogat a múzeumba.
Makótól Szegedig, a 43-as út mentén a mi településünk van a legközelebb a Maroshoz. Ideális pihenőhely a vizitúrázóknak. Így, aki Makó térségébe vagy a Maroson tervezi a kirándulását, látogasson el hozzánk, nézze meg Kukutyinpusztát, a pajtamúzeumot, templomunkat! De a gát és a Maros-partunk is gyönyörű
– fogalmazta meg kedvcsináló gondolatait a polgármester.
Kiemelt kép: Dobó Csaba/a 2018-as Zab-nap hirdetőfigurái
