Kilátóból körülbelül félezer áll jelenleg Magyarországon, köztük néhány egészen különleges. Terméskőből emelt hegyi kilátók mellett fából épült szerkezeteket is szép számmal találunk változatos tájainkon. Vannak olyan kilátók is hazánk területén, melyek eredetileg más célból épültek, és csak később fedezték fel az objektumot maguknak a természetjárók. Ezek közé tartozik egy különleges „betonhenger” is, amely bő ötven éve földmérési céllal épült, de később a helyi lokálpatrióták átváltoztatták: egy tekintélyes méretű stilizált Szent Koronát helyeztek a tetejére.
A Margita-kilátó
Szada külterületén, 344 méteres magasságban Veresegyház és Gödöllő közelében a 65-2001 számú alapponton 1974-ben épült egy 20 méter magas vasbeton geodéziai mérőtorony. A torony tetejéről kiváló kilátás nyílik a Visegrádi-hegység, a Börzsöny, a Cserhát és a Mátra ormaira. A torony felső részére erősített különös Szent Korona-másolatot a korabeli helyi újságban megjelenő Közhasznú Kulturális Alapítvány Szadáért beszámolója szerint 2006. november 4-én avatták fel. A megkopott szépségű szerkezetet – a stilizált koronát – helyi mesterek készítették el vaslemezekből.
Bár a geodéziai tornyokba hivatalosan tilos felmenni, sokan megmásszák a vasból készült létrákat a szép kilátás reményében. A margitai „királyi” kilátót más vasbeton építményekhez hasonlóan ma már graffitik csúfítják, de a fák közül így is impozáns látványt nyújt az erdőben magasodó torony.
Geodéziai mérőtornyok
A geodéziai mérőtorony olyan építmény, amely földmérési célokat szolgál. Magyarországon az 1970-es évektől emelték ezeket a tornyokat, elsősorban a vízszintes alapponthálózat elsőrendű pontjai fölé. A hatalmas „beton hengerek” feladata egyrészt az alappontok védelme volt, másrészt kulcsszerepet töltöttek be a hosszú oldalú sokszögelések végrehajtásában, mivel nagy távolságból is jól irányozhatók voltak.
Napjainkban a földmérők már csak ritkán használják őket, leginkább tájékozódási pontként szolgálnak. A tornyok a magyar állam tulajdonát képezik, többségüket időközben lezárták, megmászásuk tilos és életveszélyes.
Meseszép panorámát kínálnak
Az ország területén 107 geodéziai mérőtorony található, köztük az egyik legkülönlegesebb kétségtelenül Szadán, a Margitán (Gödöllő északnyugati határához közel) áll. Korábban a Sokszínű vidék írt egy másik nevezetes mérőtoronyról, mely a Duna-Tisza köze legmagasabb pontján magasodik, és tetejéről kis túlzással belátni a fél Alföldet.
A 172 méter tengerszint feletti magasságú Ólom-hegy 28 méter magas geodéziai tornyának kialakítása szerényebb, mint a Szadán emelt társáé, a panoráma mindenért kárpótol. Ugyancsak fantasztikus kilátást kínál a Pilisben őrt álló Boldog Özséb Kilátó is, melyet egy másik geodéziai torony átalakításával építettek.
A henger alakú létesítmény 2014 októberében kívülről a tájba illeszkedő faburkolatot kapott és kilátószintjéhez is fából készült lépcsősor vezet. A toronyból csodálatos kilátás nyílik a Pilis-tető körül elterülő tájra, a Vörösvári-medencére és a Budai-hegységre.
Vannak kilátók, amelyek földrajzi helyről, és vannak, amelyek híres íróról, költőről kapták a nevüket. A Bükk második legmagasabb csúcsán, Bánkút fölött 956 méteres magaslaton áll a Petőfi-kilátó, mely fantasztikus panorámával hívogat. A szlovén-osztrák határnál magasodó Murturm Megfigyelő Torony igazán nem is klasszikus kilátó, inkább egy különös térszobor. Az Országos Kéktúra mentén, Hollókő és Felsőtold között egy fából alkotott hatalmas tenyérből tekinthetnek a környező hegyoldalakra a turisták.
