Az itt élők azt mesélik, hogy még a törökök is ismerik Lébény nevét. Na persze nem kell meghatározó történelmi eseményre gondolnunk. Csak a török és más, külföldi kamionsokra. Lébény ugyanis Győr és Hegyeshalom között fekszik, és gyakran vesznek át itt vasúton árut, illetve egy kamionszervíz is üzemel a város szélén.
De egy magyar zarándoknak, aki az El Camino felé indul, egészen más és sokkal mélyebb jelentést hordoz e település neve. És ez az, amiért ez a cikk is megszületett.
Lébény kisvárosában magasodik ugyanis egy olyan építészeti és szakrális csoda, amilyen kevés van az országban. Ez pedig a Szent Jakab plébániatemplom. Különlegessége, hogy ez a középkori templom bár a zord, történelmi időkben ugyan úgy megrongálódott, ahogy a többi keresztény templomunk, a falait ma is a 13. századi, eredeti kövek erősítik.
A templom teteje lett teljesen restaurálva, a falak, egészen a tornyokig az eredeti kövekből vannak. A tatárdúlást még átvészelte, de a török háborúk során megrongálódott a templom. A 18. században a jezsuiták barokk stílusban átépítették. Az 1862-től 1879-ig tartó restaulás viszont lehántotta az évszázadok rétegeit, és ma már bizony a 12. századi csupasz falak állnak előttünk
– tudtuk meg a templomban tett látogatásunkkor az idegenvezetőtől.
A lébényi templom névadó szentje Jakab, akinek a sírjához tízezrek zarándokolnak el minden évben. Bizony, ez a Szent Jakab zarándoklat, az El Camino.
Camino de Santiago zarándokút végső állomása Santiago de Compostela, magyarországi célpontja, kegyhelye pedig Lébény – ezt már a zarándokút magyar oldalán, a szentjakabut.hu-n olvastuk.
A magyarországi Szent Jakab zarándokút alapútja Budapestről, a Nulla kilométerkőtől indul, és mintegy 200 kilométer után ér a több mint 800 éves, gyönyörű, román kori lébényi Szent Jakab-templomhoz, amely régi korok zarándokútjainak is fontos állomása, megállóhelye volt. Ez a szakasz 8 nap alatt járható végig. Aki viszont tovább halad és folytatja útját, háromnapi gyaloglás után tud becsatlakozni az ausztriai szakaszba, majd Svájcon, Franciaországon és Spanyolországon át vezet az út Santiago de Composteláig.
Na, de térjünk vissza a templomhoz.
A nagy felületű homlokzatokat kisméretű, félköríves ablakok törik át. A kapubejáró finoman faragott, dús, növényi ornamentikájával pedig éles kontrasztot mutat. Nem is véletlen talán, hogy az ember úgy érzi, szinte magába szippantja az ajtó. Az épület belsejét is nagy síkfelületek jellemzik. A leveles oszlopfők különösen kiemelkednek a csupasz falak egyszerűségéből.
A neoromán szárnyasoltár, a szószék szépsége pedig úgy magával ragadja a látogatót, hogy hosszú percekig képes gyönyörködni benne. Igaz, hogy a leírás szerint ezek az alkotások is a középkort idézik, de már az újkorban készültek, ahogy a színes üvegablakok is.
Aki Győr-Moson-Sopron megyébe szeretne kirándulni a megyeszékhely barokk belvárosa után vegyen részt egy szakrális kalandozásban is, egy középkori időutazásban Lébényben, csodában lesz része.
Fotók: Dobó Csaba
