Virágzó vidékünk

Elkezdődött a szavazás, ezek közül kerül ki 2021-ben az év vadvirága

A 2021-es Év vadvirága kezdeményezés keretében a mezőgazdasági területek, kiemelten a szántók kiterjedésének és használatának biológiai sokféleségre gyakorolt hatásaira hívja fel a figyelmet a Vadonlesők Közössége és a Magyar Biológiai Társaság. Közleményük szerint ezért a 2021-es Év Vadvirága szavazásra három olyan növényfajt választottak, amelyek szántókhoz, mezőgazdasági területekhez, vagy azokkal szomszédos élőhelyekhez kötődnek.

Bíborfekete hagyma

Fotó: Farkas Sándor

Feltűnő, nagy virágzatú évelő hagymafajunk, ami májusban és júniusban virágzik. Szántószegélyek, de főleg a mezsgyék növénye, néha nyílt területek helyére telepített erdőkben is fennmarad. Magyarországon a Dél-Tiszántúlon még viszonylag elterjedtebb, de máshol már nagyon megritkult, főleg a fokozódó vegyszerhasználat és a mezsgyék beszántása miatt. A fajt hazánk kiemelkedő természettudósa, Kitaibel Pál írta le 1800-ban.

Vetési konkoly

Fotó: Farkas Sándor

Eredetileg a Földközi-tenger mellékéről származó, felálló szárú, egyéves növény. Vetések, főként kalászosok egykor közönséges, ma ritka és védett növényfaja. A faj magja tömegében és méretében annyira hasonlított a búzáéra, hogy a hagyományos magtisztító eljárásokkal nem lehetett attól elválasztani, így előfordult, hogy a lisztbe darálták és a kenyeret kékre festette. A fokozódó vegyszerhasználat során megritkult és 1993-ban – első gyomnövényként – védetté nyilvánították. A kisparcellás, háztáji gazdálkodás visszaszorulásával napjainkra a legtöbb szántóról eltűnt.

Pici egérfarkfű

Fotó: Farkas Sándor

Apró termetű, szokatlan megjelenésű egyéves növényke. Virágzata zöld, így nehezen észrevehető faj, a dekoratív boglárkák közeli rokona. Nevét a hosszú, farokszerűen megnyúló terméses vacokról kapta. Viszonylag korán, áprilisban virágzik. Szikesek, szikár helyek, sekély termőrétegű nedves szántók növénye. Alföldi szikeseinken még viszonylag gyakori, csapadékos tavaszon néha nagy tömegben jelenik meg. Mezőgazdasági területeken viszont a nagymértékű vegyszerhasználat és a rossz termőhelyi adottságú szántók felhagyása miatt erősen megritkult.

Szavazni 2021. január 6-ig lehet ezen a linken.

Az Év Vadvirága kezdeményezésről

Az Év Vadvirága kezdeményezés célpontjában a hazánkban honos ritka, vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása áll. Az országos mozgalom útra indítása óta számos hazai védett vagy védendő növényfajjal foglalkozott, melyek megismertetésén keresztül a természetvédelem és a vadon élő növények iránt érdeklődő emberek sokasága érezte magáénak ezek megőrzésének fontosságát, és vett részt az adott Év Vadvirágához kapcsolódó eseményeken, programokon.

 

Az év vadvirága címet elnyerte már többek között a csodaszép leánykökörcsin, a kedves kikeleti hóvirág és az impozáns szibériai nőszirom is, de rajtuk kívül még számos látványos, vagy éppen rejtőzködően apró vadvirágunk várja, hogy felfedezze a nagyközönség.

 

A hazánkban 2010 végén, magánkezdeményezésként indult ötlet túlnőtt az eredeti kereteken. Az idei évtől a mozgalom szakmai és technikai hátterének biztosítása kiegészült a hétfős kuratórium mellett a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesülettel. Továbbá az ismeretterjesztő tevékenységeket a Magyar Biológiai Társaság is támogatja.

A világ 7 legdrágább virága, melyeknek szálja akár milliókat is ért
Volt idő, mikor egy ház árával vetekedett egy szál tulipán ára.

Kiemelt kép: Getty Images

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik