A Magyarországi Pincefalvak Szövetsége a pincék számából és térszerkezetükből kiindulva különbözteti meg a hazai pincehegyeket, pincefalvakat és pincesorokat, melyek európai viszonylatban is egyedülállóak, ráadásként kiváló borturisztikai célpontok.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1152" width="1728" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A pincesorok között különlegesen hangulatos a Pest megyei Tök községben lévő épületegyüttes: ezek a pincék és présházak a település védett értékei közé tartoznak.
Tök környéke mindig is jó bortermő vidék volt. Szőlőkultúrájának hagyományai a római korig nyúlnak vissza. Felvirágzása a középkorban, a premontrei szerzetesrend zsámbéki megtelepedésének idején indult el
– olvasható a Pincefalvak portálon.
A pincesorokon lévő pincék és présházak a település védett értékei közé tartoznak, szerepük a különböző korokban változott. A török hódítás idején például a falu lakói e pincékben bújtak el.
A környék meszes talajai a fehérborok számára kedvezőek. Élénk savú, friss boraik többnyire Irsai Olivér, Chardonnay, Sauvignon blanc, Zöld veltelíni, Királyleányka, Szürkebarát szőlőfajtákból készülnek.
A töki pincesor hangulatába Schwarcz Gyula fotóinak megtekintésével pillanthatunk be. Ami biztos: bármelyik évszakban gyönyörű látványt nyújt a pincesor és környéke is, egy kirándulást mindenképp megér.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="269" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
