Mozgalmasan telt a hétvége a Hortobágyi Nemzeti Park peremterületén, olvasható a szervezet honlapján.
A Magyar Természettudományi Múzeum, a MTA-DE „Lendület” Evolúciós Filogenomikai Kutatócsoport és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság néhány munkatársa a védett sztyeppi menyétféle, a molnárgörény élőhelyeinek feltérképezését végezte Balmazújváros környékén.
Több területen is észlelték a jelenlét közvetett bizonyítékait és a kutatás részeként megpróbálták az egyedek élve történő csapdázását biometriai adatok rögzítése érdekében, továbbá az örökítő anyag, a DNS – mint a genomikai vizsgálat alapja – kinyeréséhez szükséges mintavétel céljából. Hazánkban a molnárgörény védett faj, melynek természetvédelmi értéke 50 ezer forint, így a kutatás egyes elemei is csak hatósági engedély birtokában, az abban foglalt feltételeket betartva végezhetőek.
A csapdák elhelyezésekor tojást használtak csalétekként. Figyelni kell arra is, hogy a kotorék szájánál a kijövő állat mozgását oly módon igyekezzenek befolyásolni, hogy tereptárgyakkal lehetőleg a csapda nyílása irányába tereljék. Erre a célra bevált módszer a lyuk szájánál apróbb ágakból időszakosan létesített kis kerítés.
A szakemberek kivételesen szerencsésnek érezhetik magukat, az egyik élvefogó csapdával egy éjszaka után sikeresen fogtak egy hím példányt, ráadásul nem is akármilyet.
A görényre való tekintettel viszonylag gyorsan kellett a vizsgálatokat elvégezni, hogy a lehető legkevesebb ideig tartson az állat számára a stresszhelyzet. Okulva a Dániában bekövetkezett koronavírusos eseményekből (miszerint a menyétfélék érzékenyek erre az elsődlegesen humán viszonylatban értékelt patogén vírusra) a jelenlévők maszkot és kesztyűt viseltek az állat érdekében (is).
A mérést és a mintavételt követően a kis ragadozót visszaengedték a kotorékába és az előzőleg befúrt gallyakat eltávolították a lyuk szájától. Búcsúzóul még egyszer kinézett, hogy konstatálja: véget ért a procedúra – majd eltűnt a kotorék mélyén.
A molnárgörényről
A molnárgörény palearktikus elterjedésű faj, mely Közép-Európától kelet felé csaknem Kína csendes-óceáni partvidékéig előfordul. Ez az állat elsősorban nyílt területek lakója, azaz elterjedése jellemzően egybevág az eurázsiai nagy sztyepp-zóna területével, ahol a valódi sztyepp és az erdőssztyep, illetve félsivatagi élőhelyeket népesíti be. Zsákmányállatai jószerivel ezekhez a területekhez kötődő rágcsálók.
A Pannon-medencében legfontosabb prédaállatai között kell említenünk a hörcsögöt (Cricetus cricetus) és az ürgét (Spermophilus citellus). Mivel a hörcsög Nyugat-Európában már kritikusan veszélyeztetett faj, az ürge pedig hazánkban is fokozott védettséget élvez jelentősen lecsökkent egyedszámú populációi miatt, így fontos természetvédelmi faktor a molnárgörény védelme szempontjából, hogy élőhelyein a zsákmány hozzáférhetősége közép- és hosszú távon ne csökkenjen.
Az IUCN Vörös Listáján a molnárgörény státusza a teljes elterjedési területet figyelembe véve jelenleg: nem fenyegetett. Az állat nem kizárólagosan éjszakai életmódú, ennek ellenére ritkán kerül szem elé. A tájban jelenlétét az elmúlt években, évtizedekben leginkább a közutakon történő gázolások nyomán tudták itthon bizonyítani.
