A látszólag haszontalan, kidőlt, félbetört facsonkok, és odvas faóriások alkotta faanyag a sok egészséges fa között valójában az erdei élet bölcsőjét jelenti, mert tápanyagot, nedvességet biztosít a növények magjainak csírázásához, írta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A holt faanyag, mint egy szivacs, rengeteg vizet felszív és a hirtelen lefolyó vizek erejét is mérsékeli.
Jó, ha tudjuk:
- a holt fában gazdag „rendezetlen” erdő az egészséges,
- a halott fák nem a betegségek melegágyai,
- az erdő gombáinak háromnegyede hiányozna, ha nem lenne holtfa,
- az odvas fákban élő rovarfajok egy része csak kis távolságokra repül, ha nincs a közelben másik odvas fa, a populáció kipusztul,
- a fákban élő rovarok nélkül az erdők tápanyagkörforgalma is jelentősen lelassulna,
- egy holt tölgyfában 521 rovarfajt számláltak meg, míg élő párjában csak 169-et.
Az idős fák korhadt részei és a faodvak megszámlálhatatlan élőlény búvó- és táplálkozóhelyei a mikroszkopikus élőlényektől az emlősökig. A kéreg alatt lárvák fejlődnek, faanyagukat egész seregnyi rovar – például szarvasbogár, orrszarvúbogár, remetebogár, díszbogár, cincér – rágja.
A hasadékokban és odvakban menedékre lelnek a mókusok, denevérek, cickányok, a madarak – például bagoly, harkály, cinege, fakusz – és a békák.
A fák felszínét és belsejét a gombák veszik birtokba, például tapló, laska, júdásfüle, fülőke.
Bátran állíthatjuk tehát, hogy az erdők biológiai sokféleségének egyik kulcsa a holtfa és az odvas fák mennyisége
– fogalmaz összegzésében Somlai Szilárd, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa.
