Virágzó vidékünk

Lila szőnyegként borítja a szikes pusztákat a magyar sóvirág

Sallainé Kapocsi Judit/KMNP
Sallainé Kapocsi Judit/KMNP
A legnagyobb állományok a Tiszántúlon találhatók.

Szikes puszták alkotják a Körös-Maros Nemzeti Park gyepterületeinek legnagyobb részét, amelyek most csodás lila színben pompáznak a magyar sóvirág tömeges virágzásától, írja a kmnp.hu.

Kapcsolódó
Zöld lista született a fajmegőrzés kezdeményezéseiről
A felmért állatokat, növényeket és gombákat kilenc kategóriákba sorolják a teljesen talpra állattól a vadon kihaltig.

A lila színű magyar sóvirág a Kárpát-medence bennszülött növénye, a szegfűfélék rendjének és a kékgyökérfélék családjának tagja. Sótűrő növény. Tőálló, visszás-tojásdad, ép szélű, bőrnemű leveleivel jól alkalmazkodott a szélsőségesen szikes termőhelyekhez. A 20-60 cm-es magasságig növő virág szára levéltelen, halványlila virágzata már messziről feltűnik a nyár végén. Levelei jól raktározzák a vizet, így védik a növényt a szélsőségesen száraz termőhelyen a kiszáradástól, gyökere is mélyre hatol a talajban.

Sallainé Kapocsi Judit/KMNP

A magyar sóvirág, vagy népies nevén vasvirág, lelleg, sziksaláta, jegesvirág, vagy szikikáposzta régóta termesztésben lévő növény. Már az ókori görögök is használták gyógynövényként, a vérzés csillapítására. Szibériában cserzőanyagot állítottak elő gyökeréből.

A sóvirágot a virágkötők is hasznosítják, a számos kerti sóvirágfaj közül néhány a szárazvirág-kötészetben kap díszítő szerepet.

Sallainé Kapocsi Judit/KMNP

Hazánkban a Tiszántúlon találhatók a magyar sóvirág legnagyobb állományai, de a Duna-Tisza közének szikesein, a Nyírségben és a Mezőföldön is előfordulnak. A Dél-Tiszántúl ürmös szikes pusztáin szinte mindenhol él, több helyen még az árvízvédelmi töltések oldalában is találkozhatunk vele.

Kapcsolódó
Ez a bogár a parlagfű nagy ellensége
A parlagfű olajosbogár ígéretesnek tűnik a növény elleni biológiai védekezésben.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik