Átadta az egykor az 1896-os Millenniumi Országos Kiállításon is felállított és Habsburg Frigyes főherceg nevéhez köthető, vadászkastélyt mintázó monumentális pavilont a Gemenc Zrt. ,az Ökoturisztikai Központjában, Pörbölyön.
A vörösfenyőből készült épületet a szakszerű felújítás után, az eredeti állapotot leginkább megközelítő módon mentették meg az enyészettől és alkották újjá. A jelentős történeti, iparművészeti és építészettörténeti értékkel bíró csarnoképület egyben a most megnyíló „Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas” című interaktív állandó kiállításnak is a helyszíne.
Az eseményen átadták a pavilonhoz kapcsolódó „Party István vadászattörténeti tanösvényt”, és megáldották az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékére a pavilon mellett felállított keresztet is
– áll a Gemenc Zrt. közleményében.
A vörösfenyőből készült pavilon Habsburg-Tescheni Albrecht főherceg megrendelésére készült 1894-ben Teschenben, és először a Lengyel Nemzeti Kiállításon építették fel Lembergben. Innen 1896-ban egyenesen Budapestre, a Városligetbe szállították az elemeire bontott pavilont az Ezredéves Országos Kiállításra.
Albrecht főherceg időközben elhunyt, így az 1896-os Millenniumi Országos Kiállításon, Budapesten már a javakat megöröklő Habsburg Frigyes főherceg neve fémjelezte a pavilont, ami uradalmainak terményeit, bányaüzemét és trófeakiállítását mutatta be.
Az Ökoturisztikai Központban történő felállítása során a pavilon korhadt, rovarok által károsított faelemeit új vörösfenyő elemekre cserélték, az alsó ablakokat megszüntették, mivel azok az eredeti épületen nem voltak. A palatetőt új, az eredeti állapotnak megfelelő fazsindelyes fedés váltotta ki. Ezt követően megtörténtek a faanyagvédelmi és festési munkálatok, illetve az épületgépészeti szerelések. A modern elvárásoknak megfelelően az épület ma már fűthető és hűthető, a falak és a nyílászárók hőszigeteltek.
Jelenleg a „Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas” elnevezésű kiállításnak biztosít méltó helyszínt a pavilon. Több, mint 300 fotó, infografikák, érintőképernyős multimédiás pultok és játékok segítik az ismeretek befogadását. A kiállítást úgy alkották meg, hogy a kisgyermekektől a szakemberekig mindenki megfelelő és érdekes információhoz jusson a gímszarvasok egy évciklusáról.
A látogató a templomi csarnokot idéző teremben körbejárva januártól decemberig követheti végig a gímszarvasok életét. Egy-egy hónaphoz kapcsolódóan pedig megismerkedhet a szarvasok társas viselkedésével, a családok életével, az agancsfejlődés ciklusaival, a szarvasbőgés titkaival. Szóba kerül az állatok anatómiája, a vadgazda szerepe, de a szarvas és az őz közötti különbség is. Megtekinthető a három gemenci kötődésű világrekord trófea másolata, és ízelítőt kapunk a világ népeinek szarvaslegendáiból is.
A kiállítótérbe lépőt a regösénekek csodafiúszarvasának nagyméretű üvegképe fogadja, mögötte áll a stilizált magasles, amelyre felkapaszkodva különleges perspektívából bontakozik ki az épület faragott gerendás tetőszerkezete. A küzdő gímbikákat bemutató, körbejárható dioráma pedig testközelbe hozza a csak a szarvasbőgések idején megfigyelhető, a szarvastehenekért harcoló bikák lélegzetelállító összecsapását.
A pavilon mellett felállított tanösvény a vadászati kultúrát, annak hazai vonatkozásait úgy mutatja be, hogy hangsúlyossá teszi a hosszú távú fenntarthatóságot, a természetes élőhelyek és életközösségek megőrzését, kifejezetten a vadállomány és környezete közötti egyensúlyra összpontosítva.
