Virágzó vidékünk

Túristvándi vízimalmának nincsen párja Európában

Szabolcs-Szatmár-Bereg gyöngyszeme az öreg kontinensen egyetlen ilyen méretű és típusú szerkezet.
Korábban a témában:

Meseszép vidéken bújik meg Szatmár-Bereg büszkesége, a 10, 5-11, 5 méteres magasságú, ipari műemlék vízimalom Túristvándiban, mely a mostani formájában a 18. század végén épült meg a Felső-Tisza vidéken, az Öreg-Túron népi stílusú szerkezettel. Három alulcsapós vízikerekével egész Európában egyedülálló, a kontinens egyetlen ilyen felépítésű és méretű vízimalma. A három, a vízilapátokkal együtt 6 méter 20 cm átmérőjű kerekekkel működő vízimalom nyugati oldalát a partoldalba építették, a többi része cölöpökön áll.

Fotó: Flickr/Szilvia Pal

A malmot 1315-ben említik először a Kölcsei-Kende-család levéltári anyagai, de elképzelhető, hogy már előbb is létezett egy korábbi építmény a helyén. A ma is működő malmot a Mária Terézia korabeli 1752-es írásos emlékekhez kötik.

Fotó: Kolozsvári Beatrix

1752-ben épült a háromhajtókerekű, alulcsapós vízimalom. Ez annyit jelent, hogy a víz alulról nyomja meg a kerekeket, nem felülcsapott, vagyis nem felülről folyik rá a víz, ahogy Magyarország többi vízimalmánál történik. Ez a malom parasztliszt készítésére volt alkalmas, és alkalmas ma is. A gazdasszonyok hazavitték az őrleményt, és rostákkal minősítették emberi és állati fogyasztásra valónak. Különlegessége az is, hogy úgynevezett hengermalom, két hengerszékkel, vagyis nem kövekkel, hanem hengerekkel őrlik benne a gabonát. 1899-ben kapott beton alapot, azelőtt faoszlopokon állt

– meséli Pogány Károly, a malom gondnoka.

Az épület teteje fazsindellyel fedett, és két tornya van. Déli oldalán helyezkednek el a kerekek  és a duzzasztó zsilip. A belső tér megvilágításáról tizenegy ablak gondoskodik, kívülről pedig három erkély díszíti, melyekről elbűvölő panoráma nyílik a kis folyóra és a környékre.

Fotó: Facebook/Viktória Szőke

Az Öreg-Túr is megér egy látogatást, sokak szerint ez a legszebb szelíd-vad folyója az országnak. Tisztelni kell a folyót, a mélyebb szakaszokon, 12-13 méter is meglehet, ahol a malom kimosta a medret, de átlagosan 80 centiméter mély.

Fotó: Flickr/Jaap van’ t Ooster

A Túr a Keleti-Kárpátok belső vonulatában található Avas-hegységben, Avasfelsőfalu határában ered a mai Románia területén. Magyar földre érve a folyó még elég nagy eséssel érkezik, erősen kavicsos hordaléka csak Kishódos és Tisztaberek községeknél változik át homokossá. A Túr folyó heves folyású, áradásai sebesen követik egymást.

Fotó: Flickr/Szilvia Pal

Neve a feltevések szerint szláv eredetű, az ősszláv őstulok főnévből kialakult („őstulok patakja”) szóból származtatják. A folyó a szabályozása előtt sűrűn kanyargó volt, és Olcsvaapátinál érte el a Tiszát. Egy ág elszakadva Nagyarnál közvetlenül folyt a Tiszába. Itt írta Petőfi Sándor a Tisza című versét. A szabályozás előtt áradások idején hatalmas területek kerültek víz alá.

Az Öreg-Túr sejtelmesen csillogó zöld víztükre, a sűrű csalitos part igazi vadromantikus színhely. A szatmár-beregi táj ékköve a kanyargós kis folyó, és még a 19. századi nagy vízszabályozások után is tartogat meglepetéseket.

A Túron lévő tiszakóródi Nagy-Bukógátnál fürödni is szoktak

Fotó: Flickr/Szilvia Pal

A vízimalom korszerűsítésére először 1927-ben került sor, ekkor az 1904-ben készült gépészeti berendezéseket helyezték el benne. Egyik hengerszéke a gabonaszemek töretéséért, a másik a darák és a dercék őrléséért felelt. 1952-ig zavartalanul működött.

A második világháború után súlyos károkat szenvedett el a malom, használható vasait elhordták, az összedőlés fenyegette. 1962 és 1965 között felújították, a tetőzetét is visszaállították paláról az 1890 előtti fazsindelyes tetőzetre.

Lent nagy tér van, ott állt régen a mérleg és a gabonahalmok. Megmérték, ki mennyi gabonát hozott őröltetni, és levették a 10 százalék vámot, először azt őrölték le, a báró részét. Tíz mázsa gabona kellett bele egyszerre, a teljes őrlés pedig öt órát vett igénybe. A malom 6,5 méteres háromhajtókerekű, őröl és darál is egyszerre: az állatnak darálják, emberi használatra pedig őrlik a gabonát, az a finomabb eljárás. Három osztályozó szitával, különböző szitaszövetekkel dobálja előre az őrleményt, és háromféle kenyérlisztet állít elő a malom:, B60-as, 70-es és 80-as kenyérlisztet vagy pohálylisztet, valamint korpát, grízt és B55-ös finomlisztet

– folytatja az érdekes ismertetést Károly.

Fotó: Facebook/Beata Kovari

A különleges malom átvészelte az évszázadok viharait: egészen 1952-ig őrölt, majd a műemlékfelügyelőség felújíttatta 1962-65 között nyolc millió forintért, de a 80-as évekre újra megromlott az állapota. Legutóbbi felújítására 1995 és 1998 között került sor, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megbízásából.

5 Fotó megtekintése

Túristvándi vízimalmának nincsen párja Európában

Fotó: Flickr/Szilvia Pal
Még több +
Fotó: Flickr/Szilvia Pal
Még több +
Fotó: Flickr/Szilvia Pal
Még több +
Fotó: Wikimedia Commons/Kossuthzs.
Még több +
Fotó: Wikimedia Commons/Kossuthzs.
Még több +

A malom szerkezete, hála az alapos felújításoknak, működésre, őrlésre alkalmas ma is, de mostanában főleg múzeumként üzemel. Az épületben megtekinthető egy kiállítás, melyben a vízimalom történetével, működésével ismerkedhetnek meg a látogatók.

Muzeális őrlést ma is végeznek rajta, legutóbb tavaly augusztus 17-én működött így, az augusztus 20-ai ünnepségre adtunk lisztet a nemzet kenyeréhez, az új kenyeret itt is sütötték meg helyben, kemencében, amolyan régimódiasan, a látogatóknak. Egyébként ma már csak jelesebb alkalmakkor őrölnek a malomban, hisz nem lenne gazdaságos, 10 mázsa gabona kell bele egyszerre, hogy megérje beindítani

– mondja Károly.

Fotó: Flickr/Bernard Blanc

20 kg liszt kellett a kenyérhez, minimum annyit őröltettek egy háznál, de ha nem lett meg annyi, a korpa finomját tették hozzá, hogy megérje a sütés.  A szükség rávitte az embert, mert a kemence tele kellett, hogy legyen: öt kenyér, bucik, ha maradt tészta, lángos készült benne egyidejűleg. Manapság már csak alkalmakkor indítjuk be, hisz az őrléshez való gabonát tárolni is kell, ha pedig nincs rendszeresen használva a malom, a rágcsálók elszaporodnak benne. Régen éjjel-nappal ment, amikor még a lakosságnak innen lett lisztje, a zaj pedig elijesztette a kártevőket

– összegez a gondnok.

Így működik a malom

Ma is beindítják egy-két forgásra a csoportok kedvéért a malmot, ha a víz fel van duzzasztva. Megéri ellátogatni ide az egyedülálló látványért.

Kiemelt kép: Kolozsvári Beatrix

Ajándékozzunk élményt: turistacsalogató gyöngyszemek Északkelet-Magyarországon
Kevésbé ismert, mégis különleges úti célokat ajánlunk, nem csak Valentin-napra.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.