Virágzó vidékünk

Fa harangtornyok az eldugott beregi falvak gyöngyszemei

Az ország legkeletibb csücske is rejteget különlegességeket.
Korábban a témában:

Kelet-Magyarország legkeletibb megyéje, Szabolcs-Szatmár-Bereg számtalan csodát rejt, amit onnan nyugatabbra talán kevesen ismernek. Arrafelé nincsenek hegyek, az Alföld híres pusztai világa is délebbre terül el. Vannak viszont gyönyörű műemlékek, vadregényes folyók, mocsaras-lápos vidékek, tájházak, múzeumfaluk és gyönyörű, különleges hangulatot árasztó fa haranglábak.

Összeállításunkban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye négy kis településének a nevezetességeit mutatjuk be, a műemlékvédelem alatt álló református templomaikat és a fából készült haranglábakat. Bár utóbbiakat csak a népnyelv és a köznyelv hívja így, valójában inkább megilleti őket a harangtorony kifejezés. Lépcsőkön fel lehet menni a tetejükre, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a tájra, a régi időkben pedig egyfajta őrtorony funkciót is betöltöttek.

Harangláb vagy harangtorony

A köznapi és irodalmi szóhasználat a harangláb fogalmát összemossa a fatorony, harangtorony kifejezésekkel. Helyesebb a település épületeivel azonos magasságú, megfigyelőhelyként nem használatos harangállványzatokat haranglábnak nevezni. Ezzel szemben a magasabb, megfigyelő, védelmi funkciókra is alkalmas, összetettebb építményeket fatoronynak, harangtoronynak hívjuk.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

#márokpapi #reformátustemplom

Zsuzsanna Söptei (@zsuzsannasoptei) által megosztott bejegyzés, Okt 2., 2018, időpont: 7:21 (PDT időzóna szerint)

1. Márokpapi

Márok és Papi egyesülésével jött létre 1941-ben a Beregi-síkságon fekvő kicsiny település, mintegy 70 kilométerre Nyíregyházától. A falu legnagyobb nevezetessége a református templom, amely egykor a középkori Márok falu egyháza volt, írja a Wikipédia. A falu Szűz Mária tiszteletére szentelt templomát már a 14. század elején említik, a 16. század második felétől a reformátusoké.

1939-ben villámcsapás miatt leégett a templom épülete, 2000-ben kezdték azt eredeti állapotában helyreállítani a műemlék épületet, ami meg is történt, és azóta – amellett, hogy istentiszteletek folynak benne – a falu turisztikai és építészeti gyöngyszemévé is vált.

A templom nyugati homlokzata előtt áll a 18. században épült, tizenöt méter magas, a 19. század második felében megújított harangtorony, melynek harangját 1791-ben öntötték. A külső homlokzat különleges dísze az a színes, virágos kifestés, amely a 17. századból, tehát már a református időből származik, és különlegessé teszi egyetlen külső díszítőelemként a kis templomot.

Fotó: Flickr/Zoltán Bagosi

A templom épülete már állt 1332-ben, miután az 1299-ben végződő királyper után rendeződött a település birtoklási viszonya, így 1300 és 1332 között épülhetett a templom. A hajó és a szentély azonos építési periódusban készült, a kutatók korábbi épületnek nem találták nyomát.

2. Szabolcsbáka

Nyíregyházától mintegy 58 kilométerre található az Északkelet-Nyírségben az alig több mint 1000 lelket számláló Szabolcsbáka.

A község nevét először 1217-ben említik. Birtokosa volt a Bákai, a Zakai és a Senyey család is. Régen kisnemesi település volt, mely a 11. században már két részre, Kis- és Nagybákára oszlott. Ez a különállás egészen 1912-ig fennmaradt, olvasható a Wikipédia cikkében.

Szabolcsbáka – Fotó: Facebook/Dr. Kozma Pál Általános Iskola Szabolcsbákai Tagintézménye

Műemléki védelem alatt áll a falu egyik nevezetessége, a 18. századból származó református fa harangláb, vagyis inkább harangtorony, hiszen kilátóként is funkcionál az impozáns építmény.

A település másik nagy büszkesége az 500 éves hársfa, amely nyolc és fél méteres törzskörméretével és 40 méteres lombkorona-átmérőjével a második legnagyobb hárs Magyarországon. A falu határában, egy homokbucka tetején áll a híresség, az ország legöregebb kislevelű hársfája, ismerhetjük meg a fa pontos adatait a nevezetesfak.hu felsorolásából.

3. Vámosatya

Vámosatya a Tisza jobb partján fekszik, Nyíregyházától 75 km-re, a keleti schengeni határtól 5 km-re. Atya faluról már 1289-ben olvashatunk a nagyváradi káptalan irataiban, a 14. század elején épülhetett kőtemploma, Szent György mártír tiszteletére a helyi oklevelek említése szerint.

A templom kora gótikus stílusban épült. A híres Gutkeled nemzetség Acsa (Athya) családja építtette, 1565-ben vált protestánssá, reformátussá.

Vámosatya – Fotó: Wikimedia Commons/Hollófernyiges

A kelet-nyugat irányban épített templom szentély részéből a második (hajó) részbe átmenve, a fal déli részén, kora gótikus stílusban, faragott kőkeretes ablakok közt van egy szemüreg alakú ablak, mely a templom „szeme”. A templomhajó északi falán található az egyetlen barokk ablak. A padokon korabeli festés, a bejárati ajtó fölött karzat található. A templom érdekessége a középkori, „egyfából” készült ajtó, melyen korabeli zár található, írja a Wikipédia.

A református templom mellett északra álló zsindelyborítású harangtorony a 18. században épült, a négy fatornyos, 26 és fél méter magas torony, a második legmagasabb a Felső-Tisza vidékén. Helyi, atyai mesterek készítették az erdélyi stílusú harangtornyot a fecske-farkos gerendakötésekkel. A római és arab számokkal jelölt hatalmas gerendák gerendákat kifaragott állapotban hozták a mesterek jelenlegi helyükre.

A harangláb első szintjéről körpanoráma tárul a látogató elé, tiszta időben a Büdy vár romjáig el lehet látni innen. 

4. Lónya

Lónya Magyarország északkeleti csücskében helyezkedik el, így a beregi tájegység legészakibb magyarországi települése. A falu nyugati oldalán a Tisza folyik, keletre pedig már Ukrajna határolja. Lónya két egyutcás falu, Kis- és Nagylónya egyesítéséből keletkezett. Új településrészek a két falu közt a 20. században épültek, a település mellett elhaladó Tiszát napjainkban fürdőzők helyett inkább a Nemzetközi Tisza-túra résztvevői és horgászok látogatják.

A történeti kutatások szerint a község már a honfoglaláskor is létezett, első írásos említése 1270-ben egy adománylevélben történt. A 13. században a falu Bánk bán birtoka volt, aki vejének, Simonnak adományozta azt A Gertrúd ellen elkövetett merénylet és örökösök hiányában a birtok II. András királyra szállt vissza, végül pedig a Lónyay családhoz került a birtok, melynek temploma a 13. században épült román stílusban.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

#lonya #lónya

Edit Tóth (@tedit3) által megosztott bejegyzés, Márc 30., 2019, időpont: 11:03 (PDT időzóna szerint)

Az egyszerűségében is csodaszép fa harangtorony 1781-ben épült a községi irattár nyilvántartása szerint, 26 m magas, és karcsú hatású. Kakukk Imre ácsmester és legénye, Bán Péter keze munkáját dicséri a műalkotás, akik a környék több fa harangtornyának is építői voltak. A toronyban két harang is található, az egyik 1666-ból, a másik 1741-ből. A lónyai harangtorony méreteivel és kifinomult arányaival a térség legkiemelkedőbb fa harangtorony műemléke, így kerülhetett fel az UNESCO világörökségi javaslati listájára is.

Ajándékozzunk élményt: turistacsalogató gyöngyszemek Északkelet-Magyarországon
Kevésbé ismert, mégis különleges úti célokat ajánlunk, nem csak Valentin-napra.

Kiemelt kép: Flickr/Zoltán Bagosi – Márokpapi temploma és harangtornya

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.