Őskori időutazáson vehetnek részt, akik a Madaras környékén kirándulnak. Az országosan védett természeti emléknek minősülő Madarasi Téglavető földtani képződmény területén ugyanis a jégkorszak végén mintegy 11 méter magas löszös rétegsor alakult ki, ami világszinten is az egyik legvastagabb, írja a Kiskunsági Nemzeti Park.
A löszfalban a jégkorszaki ember táborhelyének elszenesedett maradványait (például zsákmányállatok csontjait) és pattintott kőeszközöket tártak fel a régészek, de találtak gyapjas orrszarvú, ősbölény, gyapjas mamut, jávorszarvas maradványokat is.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A település határában, Madarastól nagyjából másfél kilométerre délre található löszfal a jégkor végének az egyik legfontosabb szárazföldi földtani képződménye nemzetközi szinten is, mivel lehetőséget ad a 28-14 ezer évvel ezelőtti időszak egykori környezeti változásainak rekonstrukciójára.
2021 őszén a Téglavető környezete megújult, biztonságosabb, rendezettebb lett. A munkálatokat a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és Madaras Község Önkormányzata együttműködve Dr. Kacsaláné Dr. Mátrai Zsófia és Mátrai József tulajdonosokkal végezte el.
A Téglavető országos jelentőségű védett természeti terület. Kialakulása döntően a jégkorszak végi, mintegy 40 ezer évvel ezelőtt lezajlott földtani eseményekhez köthető. A Duna ősi medrei ekkor felvették a mai észak-déli irányukat, megindult a több ezer négyzetkilométer kiterjedésű egykori dunai hordalékkúp felszínének kiszáradása, és a szél fújta homokformák kialakulása.
A futóhomok rétegek kialakulását követően a szél a finomabb, lebegő port is elkezdte szállítani a hordalékkúp peremére. Ennek hatására a hordalékkúp déli peremén a porkifújások és porlerakódások nyomán hatalmas, több száz négyzetkilométer kiterjedésű löszképződmények, népi elnevezéssel sárgaföldek alakultak ki a Bácskai-síkságon, a Vajdaságban, Sükösd, Császártöltés és Szeged környékén.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="600" width="800" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A madarasi szelvény jelentőségét a rendkívüli vastagsága és az ennek nyomán rekonstruált hihetetlenül jelentős ülepedési ráta (100 cm/1000 év = 1 mm/év) adja, amely a legjelentősebb volt a jégkori európai löszövezetben. Ezen ülepedési és akkumulációs ráta nyomán a szelvény közvetlenül, időbeli és ülepedési hiányok nélkül összevethető a nemzetközi klimatológiai kutatásokban alapvető grönlandi jégtakaró fúrásszelvényeivel, az antarktiszi jégtakaró szelvényeivel és a kínai löszréteg sorokkal.
Nyugat- és Közép-Európában nincs is hasonló a madarasi (és a katymári) szelvényhez, csak kínai és ukrajnai löszterületekkel vethetőek össze a rétegvastagságok és az üledék-kifejlődési paraméterek.
A szelvény unikális jellegét erősíti az is, hogy a löszrétegeket vékony talajképződési szintek szakítják meg, jelezve, hogy a talajképződés és a löszképződés között igen rövid idejű, klíma által irányított átmenetek voltak.
A kiemelt jelentőségű terület egész évben látogatható.
